Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. XT 1875. júl. 25-től — a keresetindításig terjedő időre járó kamat iránt támasztott kereset elutasítására okot nem lát fennforogni, miért is a másodbírósági ítélet megváltoztatásával az elsőbírósági ítéletnek erre vonatkozó rendelkezését hagyta helyben. = Ad L V. ö. 65. sz. TÍH., PHT. 96. és 97. sz. — Ad II. Felszaporodott kamathátralék : Mjogi Dtár IX. 229., 247., 300. sz. (V. ö. Mjogi Dtár XV. 118. sz. és az ott idézetteket.) 71. /. A törvénykezési gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az örökhagyónak joga van ugyan ahhoz, hogy örökösének a kortársak közül több utóörököst rendelhessen ki és hogy ezek között az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa, az utóörökösödés azonban ebben az esetben is csak egyfokon valósulhat meg, s ha a kijelölt utóörökösök közül valamelyik az örökséget megszerzi, a sorrendben utána következőkre az utóörökösnevezés önmagától hatálytalanná válik. — //. Az a jogszabály, hogy az utóörökösödés csak egyfokon érvényesülhet, alkalmazandó abban az esetben is, ha nyilvánvaló, hogy az érdekeltek az örökhagyónak az ismétlődő utóörökösödésre vonatkozó akaratát ugyanabban a hagyatékban magukra kötelezőnek ismerték el és fenntartani kívánták, mert ez irányú megállapodásuk szintén a vagyonnak hitbizományszerií lekötését eredményezné, ami pedig sem közérdekből, sem magánérdekből nem engedhető meg. (Kúria 1923. ápr. 19. P. I. 42 1923. sz.) Indokok: Néhai V. Elek örökhagyó az 1895 júi. hó 20-án kelt írásbeli magánvégrendeletének 1. pontjában arra a részletesen körülírt nemesi birtokra, amelyet fiági utóöröklés által néhány emberöltőn át családi vagyonként fenntartani óhajtott és evégből fiági utóöröklés tárgyául kijelölt, általános örökösül elsősorban ifjú V. Antalt, a végrendelkező testvéröccsének V. Antalnak és nejének D. Ilonának elsőszülött fiát; másodsorban ennek törvénjesen leszármazandó fiúgyermekei közül a legidősebbet, harmadsorban V. Antalnak és nejének D. Ilonának másodszülött fiát, negyedsorban ennek törvényesen leszármazandó fiúgyermekei közül a legidősebbet, ötödsorban a végrendelkező másik testvéröccsének V. Ádámnak és nejének báró K. Irmának elsőszülött fiát: Antalt, s ennek halála után hatodsorban ugyanazoknak másodszülött fiát: Eduárdot, és ennek halála után hetedsorban ugyancsak V. Ádámnak és nejének báró K. Irmának Elek nevű