Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. korúak névében a gyám által kötött adásvevési szerződés csak ;i gyámhatóság jóváhagyása esetében érvényes, s így a gyámhatósásnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik : ennélfogva a fellebbezési bíróság helyesen mondotta ki, hogy a szóban forgó vételi jogügylet a kiskorúaknak jutalékaira nézve hatálytalan. De hatálytalan ez a jogügylet az U. Lászlóra, a kiskorúak atyjára vonatkozó részében is, mert abból a körülményből, hogy az ingatlanok U. Lászlónak és kiskorú gyermekeinek közös, osztatlan tulajdonát képezik és házból, kertből és udvarból állanak, továbbá abból a tényből, hogy ezen ingatlanokat U. László és a kiskorúak akkori gyámja B. Imre együttesen és egy összegben meghatározott vételárért adták el, helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy ezekre az ingatlanokra létrejött vételi jogügylet a szerződő felekre nézve egységes jogügyletet képez, már pedig ilyen esetben, ha a vételi jogügylet az egyik eladóra nézve érvénytelen, a másik eladó is jogosított követelni a vételi jogügyletnek az ő jutalékát illetően való hatálytalanítását. * * "= Fontos ebben a határozatban annak a megállapítása, hogy a gyámhatósági jóváhagyás megtámadhatósága esetében a megtámadást maga a képviselt fél érvényesítheti (miként általában a képviseltet illeti a megtámadás joga a képviselő személyében beállott akarati hiánvok miatt, ptk. tvjav. 790. §.). — Ad II. Állandó gyakorlat: Mjogi Dtár XIII. 37., IX. 130. 47. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 25. sz. polgári döntvénye. /. Megszállás idejében előfordult ellenséges rekvirálás nem jogos, ha a körülményekből megállapítható, hogy a rekvirálás célja nem a megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítése volt, hanem az, hogy a megszálló hadsereg a rekvirált dolgokat harmadik személyekre ruházza át, például avégből, hogy ilyképen kárpótlást nyerjenek olyanok, akiket valamely rekvirálás aránytalanul sújtott. — //. Az ilyen nem jogos rekvirálás esetében azt a harmadik személyt, akire a megszálló hadsereg a rekvirált dolgot átruházta, nem lehet oly szerzőnek tekinteni, aki jog-