Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 37 fellebbezési bíróság, hogy az átruházó felet s a szerződést jóváhagy*') ánaszéket az a feltevés vezette az A) alatti adásvételi szerződés ki­állításánál, hogy a kiskorú alperesnek haszonélvezetre jogosított atyja már meghalt, s így a javára bekebelezett haszonélvezeti jog megszűnt és hogy ez a feltevés az ügylet lényeges feltétele volt, Abból pedig, hogy a felperesek tudták, hogy az ingatlanon ter­hek vannak, különösen a telekkönyv betekintéséből tudniok kellett, hogy az ingatlanra a kiskorú alperes atyja javára a holtigtartó ha­szonélvezeti jog van bekebelezne ; nemkülönben abból, hogy a fel­peresek a kiskorú alperessel ugyanazon városban egymás közelé­ben laktak, s így annak a körülményeit ismerhették, s az árvaszéki iratok tartalmáról is tudomást szerezhetlek: a fellebbezési bíróság nem nyilvánvalóság helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg, hogy a felperesek tudhatták, hogy az eladás abban a feltevés­ben történt, hogy a kiskorú alperes atyja meghalt. Ennek a tudo­másnak megállapításánál iratellenességet a kir. Kúria nem észlelt. A megállapított tényállás szerint a kiskorú alperesnek az atyja J920. aug. ÍJ. napján a hadifogságból visszatérvén, nyilvánvaló, hogy a peres felek között létrejött jogügylet lényegére vonatkozó felte\és tévedésen alapult, ez pedig a vételi ügylet hatálytalanításá­nak jogszerű alapját képezi. Következéskép megfelel az anyagi jog­nak a fellebbezési bíróság jogi döntése és így alaptalan á felpere­seknek az anyagi jogszabály megsértésére alapított panasza. * * = Valójában nem feltételezésről van szó ebben az esetben, hanem lénye­ges tévedésről az ügylet tartalmában (ptk. tvjav. 77b\ §.). A tévedés felismer­hetőségéről, mint a megtámadás feltételéről I. Mjogi Diár XIII. 32. és az ott idézetteket. — Meghiúsult feltételezésről I. fent IS. és 19. sz. és Mjogi Dtár XIV. 2-2., 23,, 57. sz. 26. Az eladó nem hagyható bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a vevők mikor fizetik meg a vétel­árat. Áll ez a jogszabály különösen abban az eset­ben, amelyben a vételár kifizetésére eredetileg kitű­zött haláridő lejárta után az eladó a fizetést már sürgette is, az utólagos teljesítésre haladékot enge­dett a vevőknek. A haladék lejártával a késedelmes felek annál kevésbé teljesíthettek, mert mint a közel­mult és jelenlegi időben is a pénznek elértéktelene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom