Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár', 33 II. Ami már most magát az F) alattit illeti: A 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. $-a Szerint ingatlan elidegenítőjogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges és ugyanez áll a szerződés megkötését megelőző előzetes megegyezésre is. Ámde az adásvételi jogügyletről fölvett okiratnak csak az az okirat .tekinthető, s a jogügylet irásba foglaltnak csak akkor vehető, ha az irat az összes felek, illetőleg meghatalmazottjaik névaláírásával van ellátva és az ügyletet kötő feleknek az ügyletre vonatkozó nyilatkozatát magában foglalja. Ilyen okiratnak azonban az F) alatti nem tekinthető, mert abban az adásvétel tárgya nincs megjelölve, az eladók egyáltalán nincsenek, a ^evők pedig ilyenek gyanánt nincsenek megnevezve. Ezeket a hiányokat nem pótolja az F) 4. • . alatti aláírásakor dr. F. Lajos ügyvéd által dr. S. Izidor ügyvédnek foglaló gyanánt fizetett 50,000 K-ról szóló, dr. S. Izidor által a felperesek állítása szerint a 9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben és illetőleg a felperesi felülvizsgálati kérvényben olvasható szöveggel kiállított elismervény sem, mert ez az elismervény csak egyoldalú nyilatkozatot tartalmaz és a felperesek részéről az F) 4. •/. alattinak aláírásával egyidejűleg nem Íratott alá, és mert igaz ugyan, amit a felperes vitat, hogy a foglaló a szerződés megkötése jeléül szolgál, ebből azonban nem következik, hogy a csupán foglalóra vonatkozó okirat, magára a foglalótól különben is független szerződésre vonatkozó okirattal a megkívánt alakiságok szempontjából egyenlő hatályú volna s ezeket az alakiságokat pótolhatná. A dolog ilyen állásában a fellebbezési bíróság sem anyagi jogszabályt nem sértett akkor, amikor az F) 4.' . alatti iratot nem tekintette a 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-ának megfelelő okiratnak, sem pedig eljárási jogszabályt nem sértett akkor, amikor a foglaló fölvételéről szóló elismervény becsatolhatására nem adott a fellebbezési tárgyalás elhalasztásával módot a felperesnek : és így felpereseknek felülvizsgálati panaszuk mindkét irányban alaptalan lévén, felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. * * = Ad 1. Ugyanígy Ptk. tvjav. biz. szöv. 798. §. Ellenkezően (habár nem határozottan) Kúria P. II. 1452/1921., Mjogi Dtár XlV. 69. sz. De lege ferenda 1. Mjog Tára III. 16. számhoz fűzött megjegyzést. — Ad II. Hasonlóan a kir. Kúria P. IV. 2419/1921. sz.: «Az ingatlan elidegenítését tárgyazó jogügylet, de az azt megelőző előzetes megállapodás is, amennyiben az írásba foglaltatott, érvényesen létrejöttnek s teljesnek csak akkor tekinthető, ha az ügyletről (megállapodásról) szóló okirat az ügyletben résztvevő minden személy egyező akaratnyilvánítását foglalja magában s emez akaratnyilvánítás jeléül az ügyletkötő felek mindenikének aláírását vagy kézjegyét az okirat feltünteti.))— Ad III. Hasonlókép nem megfelelő okirat a vételár-nyugta : Mjog Tára H. 63. — Az ingatlanvétel írásbeliségére vonatkozó joggyakorlatot 1. fent a 17. számnál. ,1*