Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 29 (Kúria 1921 okt, 4. P. III. 2106/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy felperest keresetével elutasítja. indokok: A meg nem támadott tényállás szerint az 1898. évi január 22-én házasságot kötő peres felek vagyoni viszonyaik rende­zése tekintetében még ugyanazon a napon N. N. kir. közjegyző előtt közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződést kötöttek, amelynek 5. pontja különélés esetére a felperes ideiglenes nőtartási igényét rendezi. Irányadó tényállás'az is, hogy a peres felek 1914 ápr. 20-ika óta különváltan élnek és házasságuk felbontva nincsen. Felperes kereseti igénye a fölhívott szerződésben részére biz­tosított 200 K havi nőtartásdíj felemelésére irányul. Ezt az igényt a fellebbezési bíróság érdemben csakis a Pp. 413. §-ában írt jogszabály megsértése mellett bírálhatta el. Ugyanis a H. T. 92. §-a értelmében a házastársak a nőtarlásra nézve szabadon egyezkedhetnek. Az állandó bírói gyakorlatban ki­fejezésre jutott anyagi jogszabály értelmében az idézett törvényhely rendelkezése érvényesülést nyer az ideiglenes nőtarlásra is. Ezekből önként következik amaz anyagi jogszabály alkalmazá­sának meilőzhetetlensége,. hogy olyankor, amidőn a házasfelek kü­lönélés esetére szabatosan meghatározott összegű ideiglenes nőtar­tásdíj fizetésére törvényes formában (1886 : VII. tc. 22. §-a) létesült szerződésben megegyeztek, úgy a nőtartás fizetésének alapjára és feltételeire, mint a tartásdíj összegére nézve a szerződés anyagi jog­erejénél fogva csakis a szerződő házasfeleknek a szerződésben fog­lalt egyező megállapodása az irányadó mindaddig, amíg a szerződés joghatályában fennáll. A szerződéstől pedig egyoldalulag a felek egyike sem térhet el, mert a joghatályos szerződés megváltoztatásá­hoz, vagy hatályon kívül helyezésébez a szerződő felek egyező meg­állapodása szükséges. Ettől az anyagi jogszabálytól eltérő rendel­kezést a Pp. 413. §-ának rendelkezése sem tartalmaz, mert az csupán a jogerős bírói ítélettel, valamint az állandó bírói gyakorlat szerint a jogerős bírói ítélet erejével bírói egyességgel eldöntőtl ügyekben nyer alkalmazást. Ennek folytán a kir. Kúria az alperesnek a Pp. 443. §-a hely­telen alkalmazására alapított felülvizsgálati panaszát alaposnak ta­lálta és ehhez képest a fellebbezési bíróság ítéletének megváltozta­tásával felperest keresetével egészben elutasította. —- • * * = Ugyanígy Mjogi Dtár XII. 183., XI. 176. — Az eset éles bírálatát I. Mjog Tára III. 1. — Az kétségtelen, hogy a Pp.il3. §. csak ítéleti marasztalás

Next

/
Oldalképek
Tartalom