Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 29 (Kúria 1921 okt, 4. P. III. 2106/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy felperest keresetével elutasítja. indokok: A meg nem támadott tényállás szerint az 1898. évi január 22-én házasságot kötő peres felek vagyoni viszonyaik rendezése tekintetében még ugyanazon a napon N. N. kir. közjegyző előtt közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződést kötöttek, amelynek 5. pontja különélés esetére a felperes ideiglenes nőtartási igényét rendezi. Irányadó tényállás'az is, hogy a peres felek 1914 ápr. 20-ika óta különváltan élnek és házasságuk felbontva nincsen. Felperes kereseti igénye a fölhívott szerződésben részére biztosított 200 K havi nőtartásdíj felemelésére irányul. Ezt az igényt a fellebbezési bíróság érdemben csakis a Pp. 413. §-ában írt jogszabály megsértése mellett bírálhatta el. Ugyanis a H. T. 92. §-a értelmében a házastársak a nőtarlásra nézve szabadon egyezkedhetnek. Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály értelmében az idézett törvényhely rendelkezése érvényesülést nyer az ideiglenes nőtarlásra is. Ezekből önként következik amaz anyagi jogszabály alkalmazásának meilőzhetetlensége,. hogy olyankor, amidőn a házasfelek különélés esetére szabatosan meghatározott összegű ideiglenes nőtartásdíj fizetésére törvényes formában (1886 : VII. tc. 22. §-a) létesült szerződésben megegyeztek, úgy a nőtartás fizetésének alapjára és feltételeire, mint a tartásdíj összegére nézve a szerződés anyagi jogerejénél fogva csakis a szerződő házasfeleknek a szerződésben foglalt egyező megállapodása az irányadó mindaddig, amíg a szerződés joghatályában fennáll. A szerződéstől pedig egyoldalulag a felek egyike sem térhet el, mert a joghatályos szerződés megváltoztatásához, vagy hatályon kívül helyezésébez a szerződő felek egyező megállapodása szükséges. Ettől az anyagi jogszabálytól eltérő rendelkezést a Pp. 413. §-ának rendelkezése sem tartalmaz, mert az csupán a jogerős bírói ítélettel, valamint az állandó bírói gyakorlat szerint a jogerős bírói ítélet erejével bírói egyességgel eldöntőtl ügyekben nyer alkalmazást. Ennek folytán a kir. Kúria az alperesnek a Pp. 443. §-a helytelen alkalmazására alapított felülvizsgálati panaszát alaposnak találta és ehhez képest a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével egészben elutasította. —- • * * = Ugyanígy Mjogi Dtár XII. 183., XI. 176. — Az eset éles bírálatát I. Mjog Tára III. 1. — Az kétségtelen, hogy a Pp.il3. §. csak ítéleti marasztalás