Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. •27 Ebben a perben felperesek nem az ingatlanra vonatkozó elővételi jognak érvényesítését kívánják, hanem azt akarják, hogy a 2. alattiban foglalt visszalépési nyilatkozatuk, aminek létesítésének lényeges feltétele volt részükről az ingatlanra vonatkozó elővételi joguknak az érvényesíthetése, hatálytalaníttassák s ezzel ennek folyornányakép az ingatlanra nézve az előbbi állapotba való visszahelyezés álljon be. Ily körülmények között pedig a per eldöntésére nézve egyáltalán nem bír súllyal az, hogy az elsőrendű alperes a másodrendű alperest meghatalmazta-e és ha igen, azt a 4420 1918. M. E. sz, rendeletnek megfelelően tette-e, arra, hogy felpereseknek elővételi jogot engedélyezzen, továbbá az, hogy az elővételi jog engedélyezése a 2. a. írásos megállapodás tartalmával ellenlétben állván, az emiatt különben is érvénytelennek lenne tekintendő, minélfogva alpereseknek erre vonatkozó felülvizsgálati panaszai figyelembe nem vétethettek. Az eljárási szabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján ezek szerint a fellebbezési bíróság az anyagi jognak is megfelelően döntött akkor, amikor a 2. a. okiratban foglalt jognyilatkozatot érvénytelennek nyilvánította s az alpereseket a kereset szerint marasztalta. Mindezek folytán alpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. . . . * * = A feltételezésre nézve I. az előbbi IS. sz. esetet. 20. Habár az örökbefogadott gyermekek öröklési jogai a törvényes gyermekek öröklési jogaival egyébként egyenlők is: mégis az örökbefogadáskor fennálló házasságból származó törvényes gyermekeket illető köteles rész arányának meghatározásánál az örökbefogadott gyermekek számításon kívül hagyandók. (Kúria 1921 nov. 30. P. I. 708 1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy kiskorú H. Ferenc és kiskorú H. János felpereseknek a hagyatéki ingatlan vagyonból való együttes köteles részét annak a vagyonnak természetben átadandó közös osztatlan fele részében, vagyis fejenként egynegyed-egynegyed részében állapítja