Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. a háborús események következlében beállóit olyan mérvű megváltozását, amely a pénz rendkívüli elértéktelenedését és ebből folyóan az áraknak olyan rendkívüli emelkedését eredményezte. Nem is gondolhattak tehát akkor a felek annak a kérdésnek a rendezésére sem, pedig a felek közötti vita lényege e körül a kérdés körül forog, hogy vájjon a felperes az általa eszközölt beruházásokért a haszonbérlet megszűnte után a rendes gazdasági viszonyok között uralkodott ár, vagy a később kialakult rendkívüli ár alapul vételével nyerjen megtérítést. w Ha a gazdasági viszonyok a haszonbérleti idő kezdete és lejárata közötti időben ily rendkívül hátrányosan nem változtak volna, úgy a beruházásoknak a haszonbérlel lejártakori becsértéke és a közölt az összeg között, amennyibe a beruházás került, leszámítva ebből a használat folytán keletkezett értékcsökkenést, számbavehető különbség fel sem merülhetett volna. A felek közötti mostani vitának oka tehát nyilván csak a gazdasági viszonyok időközi rendkívüli megváltozásában keresendő Ezeknél fogva a fennforgó esetben nem is a felek között létesült megállapodás szorul magyarázatra, hanem a felek közötti megállapodás alapul vételével, amely szerint nyilvánvaló, hogy alperes a felperesnek megtérítéssel tartozik, a megtérítés kérdése a felek között akképen rendezendő, hogy a gazdasági viszonyok előre nem látott változásából egyik fél se húzzon indokolatlan vagyoni előnyt és egyik félre se háruljon indokolatlan vagyoni hátrány. A korona vásárló értékének nagymérvű leromlására és ennek következtében beállott rendkívüli áremelkedésre tekintettel, a Kúria megítélése szerint nem lehet kétséges az, hogy felperes, aki a beruházások költségét 1912. évben még teljes értékű koronával fizette, nem nyerné meg a megállapodás célozta megtérítést, ha alperes most a nagymérvben elértéktelenült koronákban csak annyit fizetne felperesnek, amennyit felperes még akkor teljes értékű koronákban a beruházásokra költött, levonva ebből a használat folytán előállott értékcsökkenést. A felperes tehát nem jut indokolatlan vagyoni előnyhöz annak folytán, hogy beruházásainak a haszonbérleti szerződés lejárta idejében való értékét kapja meg, mert ez a 285,985 K 10 f összeg csak összeg szerint, de nem belső értéke szerint is több, mint amennyibe felperesnek a beruházás került, viszont az alperes sem szenved ennek folytán méltánytalan vagyoni hátrányt, mert az általa átvett beruházás, melyért a megállapodás szerint ennyit fizet, abban az időben, amikor azt átvette, ennyit megért, ma pedig köztudomás szerint ennél is jóval többet ér. * * = A Kúria ebben a határozatban az epületek megváltása kérdésében eltért korábbi álláspontjától (Mjogi Dtár X. sz.: beszerzési ár minus