Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. Lap kötelezhető, ha a felek által előre nem látott, de előre sem láthatott körülményeknél fogva a gazdasági viszonyokban, jelesül a pénz vásárlóképessógében és az ingatlan értékében, oly rendkívüli eltolódások következnek be, hogy a szerződés teljesítése esetében a vételi jog gyakorlására jogosított arány­talanul nagy vagyoni haszonhoz jutna, míg az ingatlan tulaj­donosa aránytalanul nagy vagyoni kárt szenvedne .... .... 1 74. A vételi jognak (optio) abból a jogi természetéből, hogy az lényegileg eladási ajánlat és hogy a vételár bizonyos időpontig előre meg van határozva, következik az az okszerű előfeltétel, hogy mindkét félnek lekötelezése attól van függővé téve, hogy az előre meghatározott időtartamon belül a kialkudott érdek­kiegyenlítés ugyanaz maradjon „ .„ _ „ „ .._ .... 109 88. (Ugyanazon eset, mint a 74. sz. a.) „ _„ .... _ ~~ ~ 131 123.I. Abban az esetben, ha a vételi jog gyakorlásával az erre jogosított fél aránytalanul nagy vagyoni haszonra tenne szert, ellenben az eladó aránytalanul nagy mérvben károsodnék, utóbbira nézve gazdasági lehetetlenülés forog fenn. — II. Ha a vételi jog gyakorlására jogosított e jog érvényesítésével egyidejűleg vételárként oly összeget ajánl fel az eladónak, mely az ingatlan keresetbeadáskori értékének megfelel, avagy ha­csak hajlandóságát is eziránt kijelenti, az eladó fél pedig ilyen összegű vételár ellenében is megtagadja a teljesítést, ebben az esetben az eladó az ingatlan keresetbeadáskori értékének szol­gáltatása ellenében teljesíteni köteles™ _ „ _ L8á 48. Amidőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontjai közt az adásvétel tárgyának árában az előre nem láthatott, de az. állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis beállott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti „ .„ ... 71 89.1. Ha a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontjai között az elidegenítés tárgyának árában az előre nem láthatott, de az állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis be­állott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás állott be, akkor a jogosított, illetve vevő az ügylet teljesítését nem kö­vetelheti. Ha ahhoz mégis ragaszkodik, a dolqg jelenlegi érté­két tartozik megfizetnie _ _ .._ .... „ _ 132 1. II. A szolgáltatás gazdasági lehetetlenüléséhez nem szükséges, hogy a szolgáltatás a teljesítésre különben kötelezettnek nagyobb­mérvű gazdasági romlásával járjon, hanem elegendő, ha a szol­gáltatás értéke és a viszonérték között feltűnő és a forgalom­nak a jóhiszeműségben és bizalomban álló tisztességével s a méltányossággal már össze nem egyeztethető aránytalan­ság van_ .... ____„..„_ 1 17.11. Gazdasági lehetetlenülés nemcsak akkor forog fenn, amidőn a szolgáltatás az adós nagyobb vagyoni romlását vonná maga után, hanem már akkor is, ha a szolgáltatás és az ellenszol­gáltatás között feltűnő aránytalanság volna és az egyik fél a a másik rovására aránytalanul kedvezőbb vagyoni helyzetbe kerülne, s így a szolgáltatás követelése vagy épen elfogadása a szolgáltató hibáján kívül beállott helyzet kíméletlen kizsák­mányolásának s így a joggal való visszaélésnek a tekintete alá esnék ._ ... .._ .... .._ .... ... _ ... 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom