Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

116 Magánjogi Dónvténylár. rendtartás 92. §-a szerint közvetlenül a telekkönyvi hatóság részéről elrendelt jelzálogjogi előjegyzés — az elrendelés alaki előfeltételeiben mutatkozó eltérésektől eltekintve — úgy alapjára, mint céljára nézve megegyezik azzal a jelzálogjogi előjegyzéssel, melyet a telekkönyvi hatóság a Ppé 50. §-ának második bekezdése, 51. és 52. §-ai értelmében biztosítási végrehajtást rendelő perbíróság megkeresésére teljesít, amiből pedig szükségképen következik, hogy valamint az idézett „szakaszok szerinti biztosítási végrehajtásnak, úgy a telekkönyvi rendtartás 92. §-a szerinti jel— zálogi előjegyzésnek is csak a már lejárt követelés tekintetében van helye. Minthogy folyamodó nem jogerős ítélet alapján még le nem járt gyermek- és nőtartás biztosítására kérte a jelzálogjog előjegyzését: ennélfogva helyesen utasította el a felfolyamodási bíróság folyamodót kérelmével; miért is a másodbíróság végzését helyben kellett hagyni. * * - — Az egyoldalú előjegyzés és a biztosítási végrehajtás közti párhuzamra nézve alapvető: Mjogi Dtár XI. 160. és X. 235. 79. /. Az adásvételi jogügylet írásba foglaltnak akkor tekintendő, ha az arra vonatkozó okiratot mindkét szerződő fél aláírja, avagy ha a két azonos tartalmú okiratnak a vevő részére jutott példányát az eladó, dz eladó részére jutott példányát pedig a vevő írja alá. Ha az egyik okiratban a másiknak teljes tartalmára történik hivatkozás, az előbbit úgy kell tekinteni, mintha abban a másik okirat tartalma ismételve volna. — //. Ha a jelzálogjog alapjául szolgáló követelés, illetve tartozás fenn nem áll, akkor a teherviselés kérdése nem tartozhat az adásvételi ügylet lényegéhez s ilyen esetben csupán a jelzálogjog törlésére vonatkozó rendelkezésnek hiánya az ügyletnek érvényes létrejöttét nem gátolja. (Kúria 1922. febr. 15. P. V. 3435 1921. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság eljárását és ítéletét feloldja stb.