Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 111 azoknak vagyoni károkat okoztak, ha fellépésük elhatározó, parancsoló és követelő volt. (Kúria 1922. márc. 30. P. III. 3887/1921. sz.) I. A kir. Kúria: I.-rendű alperest, továbbá III.-rendű alperest, végül IV., VII., IX., X., XI. és XII.-rendű alpereseket a II., V., VI., VIII. és XIII.-rendű alperesek nevében is beadottnak tekintett felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a Kápolnásnyék község ú. n. direktóriumának 1919. márc. 29-én tartott ülésében, amelyen a szóbanforgó háznak szociálista-párthelyiség " céljaira való elfoglalása elrendeltetett és annak a há-znak a párthelyiség céljára való álalakítására nézve a megyei direktórium engedélyének kikérése elhatároztatott, alperesek részt vettek. Meg nem támadott tényállás az is, hogy a felperes házán az elrendelt rekvirálás után azok az átalakítások meg is ejtettek, amelyek folytán felperes a most már összegszerűség tekintetében nem kifogásolt károkat szenvedte. Nyilvánvaló, hogy a háznak jelzett célra való igénybevétele a már akkor szükségeseknek talált átalakítások mellett volt elhatározva, okszerű tehát az a következtetés, hogy a háznak párthelyiséggé történt átalakítása a rekvirálás folyománya. Már önmagában ez a körülmény megállapítja az okozati összefüggést a felperes által szenvedett kár és alperesek eljárása közölt, annál is inkább, mert az 1920:1. le. 9. §-a értelmében az ú. n. tanácsköztársaság összes szerveinek bárminő rendel- kezése semmis és érvénytelen. A per eldöntésénél tehát teljesen közömbös a III., IV., VII., IX—XII.-rendű alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, amely szerint ők az átalakítások keresztülvitelére sem tevékenyen, sem" hallgatólag befolyást nem gyakoroltak. A felülvizsgálati kérelemmel élő alperesek alap nélkül hivatkoznak az akkor uralkodott általános terrorra, avagy a határozathozatalukat megelőző népgyűlésre, mert a tényállás szerint ők az akkor hatósági színezettel eljáró szerveknek ténykedő alanyai voltak, gyűléseztek, határozatokat hoztak és a felperes magánjogi viszonyaiba beleavatkoztak, amely beavatkozás a büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríti és mert magának a népgyűlésnek bárminő határozata is érvénytelen. A már több ízben kifejezésre jutott jogszabály értelmében a hatósági jogkört bitorló proletárdiktatúrái szervek résztvevőinek