Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
Magánjogi Döntvénytár. 107 az állam közegei szolgálati eljárásuk közben, avagy A reájuk ruházott hivatalos hatalommal visszaélve harmadik személyeknek jogellenesen és saját felelősségüket is megállapító cselekménnyel okoznak, a kir. Kúria az alsóbíróságok ítéletének a megváltoztatásával az elsőrendű alperes kir. kincstár kártérítési kötelezettségét megállapította. * * = Államkincstár felelőssége: Mjogi Dtár XII. 29., hasonló eset Mjogi Dtár XII. 73. — Jogellenes fegyverhasználat: Mjogi Dtár XII. 30., X. 16., Dtár IV. f. III. 212. 73. A fővárosi törvényhatóság csak másodsorban, akkor felelős, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. (Kúria 1922. márc. 21. P. II. 3410/1921. sz.) A kir. Kúria:" A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: Felperesek kártérítésre irányuló keresetüket arra alapítják, hogy az alperes székesfőváros tanácsára felpereseknek az építkezés engedélyezése iránt beadott kérelmét késedelmesen és- az építkezési szabályrendelet téves értelmezésével utasította el, ezáltal nekik kárt okozott, amiért felelősséggel tartozik; ebből folyólag panaszolják felülvizsgálati kérelmükben, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amikor az alperes kártérítési kötelezettségét meg nem állapította. Alperes ezzel szemben azzal védekezett, hogy a felelősség nem állapítható meg, mert -a kár a fennforgó esetben jogorvoslattal elhárítható volt, vitatta továbbá, hogy az ő felelőssége különben is csak másodsorban lenne megállapítható, mert elsősorban a tisztviselők a saját személyökben felelősek. Csatlakozási kérelmében megtámadja a fellebbezési bíróság ítéletének indokolását, hogy a keresetet nem ezekből az okokból utasította el. A kir. Kúria az alperes csatlakozási kérelmét e részében alaposnak találta. A Budapest székesfővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872: XXXVI. t.-c. VII. fejezete a bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről rendelkezve, a 115—117. faiban kimondja, hogy a kárért elsősorban a tisztviselők felelősek, akiknek hivatalos eljárásában cselekvése, vagy mulasztása által,