Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. tás kérdés csak az, hogy melyik utat van jogosítva az elsőrendű alperes használni, azt az utat-e, amelyet a felperesek jogelődének életében használt, vagyis az a. d. h.-vaJ jelölt és a felperesek által tilalmasnak állított utat vagy pedig az a. h. g. i.-vel jelölt azt az utat, amelyet eddig nem használt és amely az elsőrendű alperes telkének a végétől a rendes kocsiútba torkollik és csak kis részében jár felperesek ingatlanának használatával, holott a tilalmazott út a felperesek egész telkén át vezető járást jelent ? Az a tény, hogy a felperesek jogelőde, amíg élt, a tilalmazott utat használta, és hogy akkor az elsőrendű alperes is ezen járt, nem alkalmas jogmegalapításra, mert a felperesek jogelőde a saját maga telkén járt, amelynek használatában, mint telekkönyvi tulajdonosa senki által sem volt korlátolva és ha férje az elsőrendű alperes a felesége életében szintén használta azt az utat, az a házasságban együtt élő férj és feleség közti viszonyból megmagyarázható, ebből azonban arra következtetni, hogy a felperesek anyja a telekrész-ajándékozással egyidejűleg ennek az útnak használatát szolgalmijogszerűleg megengedte volna az elsőrendű alperesnek, azért nem lehel: mert általános jogszabály, hogy a szolgalmi jogosítványok mindig megszorítólag és sohasem kiterjesztőleg értelmezendők. Minthogy pedig az elsőrendű alperes telke a rendes kocsiútra rúg, ahonnan a kút a felperesek telkén át néhány lépésnyi átjárással elérhető és így elsőrendű alperes a kúthasználati szolgalmi jogát a felperesek kisebb megterheltetésével" is gyakorolhatja : a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogot, amidőn a felperesek kereseti kérelmének megfelelően kimondotfa, hogy felpereseknek a t—i 184. sz. tlkjkvben A+3. sor 1412 a. 2. hrsz. a. fölvett ingatlana az alperesek által vitatott úthasználati szolgalmi jogtól mentes és Őket a bírói szemlerajzon a. d. b.-vel jelölt részen való úthasználattól eltiltotta. * * — Ad I. V. ö. optk. 496. §., kútszolgalomról l. még Dtúr új f. XXX. V>±, DUir Hl. f. V. 80. — Ad II. V. ö. optk. 484. §., ptk. t^pv. 501. §. II. 63. Közvégrendeleten a vég rendelkezőnek megkezdett, de be nem fejezett névaláírása nem felel meg az 1874• : XXXV. t.-c. 79. §-ában mégkívánt sajátkezű aláírásnak.