Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

90 Magánjogi Döntvénytár. be oda szüleit, valamint nővérét annak három gyermekével is, és azokat a lakásból nemcsak el nem távolította, hanem utóbb még egy másik nővérét is magához vette. Már pedig nyilvánvaló, hogy az ily népes lakás, főleg akkor, ha, amint az a jelen esetben is történt, a férj a lakókat nejének tiltakozása ellenére fogadta be, a bensőséges természetű házassági életközösség zavartalan folytatására nem alkalmas, mert hiszen ebben a háromszobás új lakásban peres feleken kívül még hatan laktak volna, ilyen lakásba tehát felperes a régi lakásból nem volt köteles alperest követni és pedig tekintet nélkül arra, hogy felperes az alperes által befogadott lakókkal jó vagy rossz viszonyban volt-e. Ily jogi álláspont mellett önként elesik alperesnek az a panasza, amely szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a bizonyításfelvételt arra nézve, hogy felperes jó, avagy rossz viszonyban volt-e alperes szüleivel és nővérével. A kifejtettek szerint alperes vétkes magatartása idézvén elő a házassági életközösség megszűnését, a H. T. 90. §-ának megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel alperesnek végleges nőtartási kötelezettségét megállapította. ... Az 5166 1919. M. E. R. 3. §-ának rendelkezése szerint az e rendelet alapján hozott felbontó ítélet azonnal kihirdetendő és az ítélet a kihirdetéskor emelkedik jogerőre. Ez az ítélet azonban az iratok tanúsítása szerint meghozatalakor nem hirdettetett ki, hanem alperesnek 1919. dec. 5-én és felperesnek 1919. dec. 4-én kézbesíttetvén, jelen esetben ez a kézbesítés pótolja a kihirdetést. Ezért a tartásdíj fizetési kötelezettsége kezdetének időpontjául a fellebbezési bíróság által megállapított 1919. nov. 28-ika helyett 1919. dec. 5-ikét, mint az ítélet jogerőre emelkedésének napját kellett megállapítani. Nincsen megállható alapja az alperes jogszabálysértésül felhozott ama panaszának, hogy a végleges nőtartásdíj csak az erre vonatkozó kereset beadásától illeti meg a nőt. A H. T. 90. §-a értelmében ugyanis a végleges nőtartásdíj a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőssége napjától kezdve illeti meg a nőt. • A fent kifejteltek szerint a házasságot felbontó ítélet jogereje a 4038/1919. M. E. és az 5166/1919. M. E. számok alatt kiadott kormányrendeletekre tekintettel, 1919. dec. o-én állott be. A házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedése és a végleges nőtartásdíj iránt indított jelen perbeli kereset beadása között pedig jelentéktelenebb tartamú idő telt el és így felperest a jelen per folyamatba tétele körül számbavehető késedelem nem terheli. Már pedig a végleges nőtartásdíj a kereset beadását megelőző időre csak akkor nem ítélhető meg az állandó bírói gyakorlatban ki-