Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 71 48. Amidőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés idő­pontjai közt az adásvétel tárgyának árában az előre nem láthatott, de az állapotok és viszonyok leküzd­hetetlen erejénél fogva mégis beállott pénzelértéktele­nedés folytán lényeges eltolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti. (Kúria 1922. márc. 29. P. V. 3926/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helVet ád, a felleb­bezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amidőn alperest teljesítésre kötelezte. Ez a panasz alapos. A fellebbezési bíróság helyesen állapította meg az A) alatti szerződés világos és határozott tartalma alapján azt, hogy alpe­res a kereseti ingatlanrészt a felperesnek eladta és hogy alperes kötelezettséget vállalt, hogy ez ingatlanrész tulajdonjogát, amint azt ő megszerezte, a felperesnek átengedi, illetve telekkönyvileg szolgáltatja. Ezzel szemben azonban a szerződés és a telekkönyvi kivonat alapján megállapítható az is, hogy alperes a jelzett köte­lezettséget 1916 szeptember 22-én vállalta magára és hogy al­peres az ingatlant csupán 1920 szeptember 17-én, illetve szep­tember 24-én szerezte meg. Arra a perben semmi adat nincsen, . hogy alperes a tulajdonjogot már korábban is megszerezhette volna s így kétségtelen, hogy alperes korábban nem teljesíthette a felperessel szemben vállalt kötelezettségét. Ámde a kir. Kúria már több ízben alkalmazta azt a jogszabályt, hogy amidőn a köte­lezettségvállalás és a teljesítés időpontjai közt az adásvétel tár­gyának árában az előre nem láthatott, de az állapotok és viszo­nyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis beállott pénzelértéktele­nedés folytán lényeges eltolódás áll be, akkor a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti. Ilyen körülmények között ugyanis az ügylet már nem felel meg sem annak az eredeti céljának, hogy az adásvételnél értékkicserélés a felek által kölcsönösen szemmel tartott gazdasági egyenlőségnek megfeleljen, sem a felek eredeti­leg arra irányult akaratának, hogy a teljesítés az eladó jelenté­keny kárával és a vevő aránytalan előnyével ne járjon s így az ügylet teljesítésének az ügylet kötésekor fennforgó gazdasági és jogi lehetősége későbben, vagyis a teljesítési idő bekövetkeztekor

Next

/
Oldalképek
Tartalom