Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. VII az esetben is, ha a dolog nem volt az átruházó tulajdona, kivéve, ha a szerző a dolgot ingyenesen szerezte vagy ha nincs jóhiszemben és kivéve, ha a tulajdonostól (főbirtok fennforgása esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. A legutóbb említett szabállyal szemben a közforgalom biztonságának megóvása végett jogunk a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-c.) 299. és 300. fainak nyomán haladva és a végrehajtási törvény (1881: LX. t.-cikk) 110. §-ának utolsóelőtti, valamint 96. §-ának második bekezdésével összhangban megengedi, hogy bizonyos meghatározott esetekben (kereskedőnek üzleti körében, közárverésen, nyilvános vásáron stb.) jóhiszemű harmadik személyek tulajdont szerezhessenek, tekintet nélkül arra, hogy az előbbi tulajdonos minő módon vesztette el a dolog birtokát „. _ __ _.. 66 47.1. Megszállás idejében előfordult ellenséges rekvirálás nem jogos, ha a körülményekből megállapítható, hogy a rekvirálás célja nem a megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítése volt, hanem az, hogy a megszálló hadsereg a rekvirált dolgokat harmadik személyekre ruházza át, például avégből, hogy ilyképen kárpótlást nyerjenek olyanok, akiket valamely rekvirálás aránytalanul sújtott. — II. Az ilyen nem jogos rekvirálás esetében azt a harmadik személyt, akire a megszálló hadsereg a rekvirált dolgot átruházta, nem lehet oly szerzőnek tekinteni, aki jogszabályaink értelmében tulajdonjogot szerez abban az esetben is, ha a dolog nem az átruházó tulajdona. (25. polg. jogegys. hat.) „ _> „ _ „ „ ~ _ ^ „ _~ - -_ 66 77. A vevőnek az általa kiválasztott bútorok kiadására irányuló joga érvényesítését harmadik személynek későbbi rosszhiszemű szerzése nem gátolhatja _ _ „_ _~ _ .... „114 Tulajdoni igény. 41. A tulajdonosnak tulajdonjogából eredő igényét mindenkivel szemben, aki azt jogszerű alap hiányában sérti, érvényesíteni joga van és ebből folyóan mindazokat a célra vezetőnek mutatkozó intézkedéseket megteheti, amelyek szükségesek avégből, hogy a tőle jogellenesen elvont tulajdonát felkutathassa és visszaszerezhesse s az ilykép felmerült költség megtérítését a sértőtől követelheti ™ _ .... _„„„„__ .... „1 „ „_ 59 Tulajdonközösség megszüntetése. 51. A tulajdonközösség árverés útján való megszüntetésének akadálya az olyan lakásszolgalom is, amely csak az egyik tulajdoni hányadot terheli és még akkor is, ha a szolgalom később keletkezett, mintsem a közösség megszüntetését kérő tulajdonostárs a maga hányadát szerezte.„ 76 125. A 800/1922. I. M. számú rendelet az ingatlan árverés elrendelésére és foganatosítására fennállott korlátozást szüntette meg arra az esetre, ha a bírói ítélet a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetését mondta ki, vagyis az idézett rendelet csupán a vagyonközösség árverés útján való megszüntetését célzó bírói ítéleti rendelkezés végrehajtása elé a 12,000/1915. M. E. számú rendelettel felállított akadályt távolította el, anél-