Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

48 Magánjogi Döntvénytár az örökhagyó után való (örvényes örökösödési jogát kellett megállapítani. * ¥ = Az oplk. K86. >i-ái) is túlmenő újítás any;ii,ri jogunkban. Az optk., ha a három végrend, tanú közül egy ki nem hallgatható, megelégszik két végrend, tanú egybehangzó vallomásával. 42. Annak az elhatározása, hogy valamely elhányt holtteste hová temettessék el s hogy az eltemetett holttest más helyre vitessék, az elhunythoz a családi kötelékben legközelebb állókra, rendszerint tehát az öröklési kapcsolatban lévőkre tartozik. (Kúria 1921. máj. 10. P. I. 371 1921. sz.) A kii*. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja, azonban a fellebbezési bíróság ítéletében a holtlestek visszaszállítására megszabott határidőt 15 nap helyett 90 napban állapítja meg. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint id. Sz. Károly és felesége R. Magdolna a felperes atyjának Sz. Zsigmondnak és a másodrendű alperesnek szülői, továbbá ifj. Sz. Károly, Sz. Etelka és Sz. Irma az előbb nevezeti Sz. Zsigmondnak és a másodrendű alperesnek testvérei, a kiskölkedi temetőben voltak eltemetve. Sz. Zsigmond a felperes atyja az 1890. év táján a kiskölkedí temetőben családi sírboltot és kápolnát építtetett s elhalt szülőinek és testvéreinek holttesteit a temetőből a sírboltba szállíttatta. Azóta a holttestek ott voltak az 1917. évi október hónapig, amidőn az alperesek azokat onnan a felperesnek az időközben elhalt Sz. Zsigmond fiának tudta és belegyezése nélkül elszállíttatták s a Zalaháshágyon levő S. családi sírboltba helyezték el. Annak az elhatározása, hogy valamely elhunyt holtteste hová temettessék el s hogy az eltemetett holttest más helyre vitessék, az elhunythoz a családi kötelékben legközelebb állókra, rendszerint tehát az öröklési kapcsolatban lévőkre tartozik. A felperes atyja és a másodrendű alperes testvérek voltak, tehát az elholtakkal a felperes az atyja jogán és a másodrendű alperes a saját jogán egyaránt öröklési kapcsolatban vannak, ezen az alapon tehát egyik sem előzi meg a másikat, az arról való rendelkezési jog tekintetében, hogy az elhunytak holttestei a kiskölkedi sírboltban maradjanak-e vagy onnan más helyre vi lessenek.