Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 15 20. A tanácsköztársaság rendelkezései alapján valamely üzem élére helyezeti személy birtoklása: jogosulatlan önhatalom, mely ellen sommás visszahelyezésnek van helye. (Kúria 1920. szept. 22. P. 11. -2058 1920. sz.) A ni. kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. indokok : A kérdéses épületnek birtokában, illetőleg a mozgókép-színházban való előadások tartási jogosultságában a Mosón vármegye direktóriumának 1919. máj. 3-án hozott végzéséig felperesek voltak, amikor az ú. n. tanácsköztársaságnak most nevezett szerve a már előzően köztulajdonba át\elt mozgószínház üzletvezetőjévé, illetőleg pénztárosává az alpereseket lette meg; felperesek 1919. szept. 1-én az «A.» moziiókép-színházat ismét birtokukba vették, azonban alperesek még ugyanaz nap a színház ajtaját felperesek elől lakattal lecsukatták, úgy, hogy felperesek abban — rendőrségi engedélyük dacára — előadásokat nem tarthattak. A magyar kormánynak 1919. aug. 7-én kelt 1-ső számú rendelete szerint az ú. n. tanácsköztársasáim;ik minden rendelkezése, mely szerint bárminő vagyon köztulajdonba lett átvéve, hatályon kívül lelt helyezve és minden birtokos, meg haszonbérlő gazdaságát átvenni és annak vezetéséről gondoskodni tartozott. Ez alapon a jogi helyzet lényegében az, hogy felpereseknek birtokban léte és jogosultsága mult évi szeptember 1-én is fennállott és alpereseknek az ti. n. tanácsköztársaság fentebb hivatkozott rendelkezése alapján telt bárminő eljárása csak jogosulatlan önhatalom. Alpereseknek a proletárdiktatúra idejében való1 birtokban léte jogi szempontból létezőnek sem tekintendő : tehát mindazok az érvelések, amelyeket a felperesi birtoklás ellen és saját birtoklásuk mellett érvényesítenek, jogi alapjukat vesztették. = A proletárdiktatúra közegeinek rseleku-nyeiről 1. a IS. si. r-etet és Stand Mjog Tára 1920. szept. füzetében foglalt hasonló eset fejtegetését.