Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

« Tartalommutato. xni „ Lap Öröklési jog. ' Törvényes öröklés. Örökbefogadott gyermek öröklése. 38. Habár az örökbefogadott gyermek, örökrészének megállapításánál, a törvényes leszármazók által előrekapott értékek számításba vételét jogosan követelbeti, mégis a dolog természetéből következik, hogy az örökbefogadott ezt a jogát sikerrel csak abban az esetben érvényesítheti, ha az előre kapott érték átruházására vonatkozó jogügylet az örökbefogadás időpontja után jött létre _ .... „ _ .... _. „_ .._ 32 Agi vagyon. 31. L A törvénykezési gyakorlat szerint a kisebb alkalmi ajándék az ági vagyon körébe nem tartozik. — II. Nincs sem törvény, sem állandó^törvényes gyakorlat, amely a szülők által gyermeküknek kiházasításul adott vagyontárgyak tekintetében olyan kivételt állapítana meg, hogy azok bármely részére is hitvestársi öröklésnek volna belye.... _. ..__.„_.___ i26 i Özvegyi jog. 74. Az özvegyi jog korláto haszonélvezetnek kisebb terjedelemre szorításával is kimondható, különösen tekintettel a jelenlegi ár- és értékhullámzásra .... _ „ „ _ „ „ %_ 94 Végrendeleti öröklés. írásbeli végrendelet. 32. Végrendeletet abból az okból, mert az nem közönséges írással hanem gépírás útján állíttatott elő, az 1876 : XVI. t.-c. 11. §-a alapján érvénytelennek nyilvánítani nem lehet _ _ 26 65.1. Az 1876. évi XVI. t.-c. 6. §-a nem írja elő, hogy a végrendelet záradékában névszerint feltüntetendő, ki az örökhagyó névírója. Elegendő a hivatkozott törvény szerint, ha magából az okiratból kitűnik, hogy ki volt a végrendeleti tanuk közül a végrendelkező névírója. — II. Ha meg van állapítva, hogy a végrendelkező a tollat megfogta ; úgy közömbös, hogy azután a végrendelkező maga tette a végrendeletre a kézjegyet, vagy pedig a névíró tanú; mert akár a végrendelkező maga tette kézjegyét az okiratra, akár a toll megfogása után a névíró vezette rá, a kézjegy élésnek bármelyik módja a törvény követelményének megfelel. — III. Az a körülmény, hogy az okiratból magából nem tűnik ki, hogy az írni és olvasni tndó végrendelkező a végrendeletet miért nem írta alá sajátkezűleg, nem olyan hiány, mely a végrendeletet érvénytelenné tenné. — IV. A végrendeleti tanúskodástól csak az 1876. évi XVI. t.-c. 2. §-ában megjelölt egyének vannak kizárva; annak a körülménynek, hogy a végrendeleti tanú és nővére a végrendelet-