Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Tartalo mmutató. IX nem kell a perrend szerint teljes bizonyító erejűnek lennie. — II. Anyagi jogunk értelmében a szerződő felet nevének megbízásából más által történt aláírása is joghatályosan kötelezi.— III. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet sem a jogügylet írásba foglalásakor a szerződő feleknek ós tanuknak a cselekmény és időben való együttessóge és egységességéről ós aí megbízásnak írásos alakban való szükségességéről, sem ennek az okiraton történendő záradékolásáról kifejezetten és kötelezően nem intézkedik 82 68.1. A birtokbalépés idejének szabályozása nem lényeges feltétele az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek. — II. A szerződésnek az érvényességét nem befolyásolja, hogy az átruházott ingatlan özvegyi joggal terhelve van, s erről a szerződésben nincs szó „ _ „ .„ „ _ „.. 84 69.1. Ingatlan elidegenítéséhez a tulajdonos részéről adott meghatalmazás csak úgy érvényes, ha írásba van foglalva. — II. Érvénytelen az írásba foglalt ingatlan-adásvételi szerződés, ha nem tartalmaz intézkedést, hogy a vevő mily feltétel mellett és mikor lép birtokba. — III. Ingatlan elidegenítésénél az utólagos hozzájárulást célzó nyilatkozat érvényességéi!ez is annak okiratba foglalása szükséges _.. 85 71.11. Egyes hagyatéki ingatlanokra vonatkozólag órököstársak közt tervezett átruházáshoz még előzetes megegyezésnél is érvényesség tekintetében az okiratba foglalásra anyagjogi szempontból szükség van _ „ ,„ .._ 90 72. Az ingatlanra vonatkozó elidegenítési ügylet hatálytalanítása s ekként az előbbi állapot visszaállítása, valamint annak az elismerése, hogy valamely ingatlan vagyon nem annak tulajdonát alkotja, akinek tulajdonául az a telekkönyvben bejegyezve van, hanem a korábbi tulajdonos hagyatéki vagyonához tartozik, nem tekinthető elidegenítési ügyletnek, miért is arra vonatkozóan a 4420/1918. számú miniszteri rendelet 1. §-ában megállapított alakiság, vagyis a jogügyletnek írásbafoglalása nem szükséges .... „_. „ „ ..„ .._ '*:2 Opció. 70.1. Ha a kiskorú terhére kikötött hosszabb időre (10 évre) szóló opcióban vételárul csupán magának az ingatlannak az ügyletkötóskori értéke lett kikötve és így a kiskorú nevében engedett opcióért, illetve rendelkezési jogának hosszú időre szóló korlátozásáért ellenérték nem nyújtatott: az ilyen ügylet a kiskorúra nézve visszteher nélkülinek tekintendő s mint ilyen hatálytalan. !— II. Az opciónak ugyanazok az érvényességi kellékei, amelyeket az anyagi jogszabályok az ingatlanra vonatkozó adásvevósi szerződés tekintetében megállapítanak. Az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződés pedig joghatályosan csak akkor jön létre, ha a felek nem csupán az adásvétel tárgyára és az árra, hanem egyúttal a jogügylet egyéb lényeges körülményeire, különösen az ingatlan birtokára, az ingatlant terhelő követelés ki által és mi módon való viselése rendezésére nézve is megállapodnak. Az opció gyakorlására engedett hosszú időre tekintettel lényeges körülménynek tekintendő az ingatlant érhető veszély viselésének a szabályozása is .„ ....' _ — 87 (Opció hatálytalanítása gazdasági lehetetlenülés címén 1. a 40. sz. esetet.)