Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Dönlv&tylár. melyet alperes megbízásából ennek t—i birtoka eladása körül mint közvetítő a vételár 2%-ában kikötött díjért kifejtett s amely összesen 11,000 K-t kitevő közbenjárási díjára alperes még a kereseti 5500 K-val hátralékban maradt. Minthogy ebből a tényállásból kétségtelen az, hogy felperes olyan ügynöki közbenjárásért igényli a kereseti összeget, amely közvetítői tevékenységtől felperest, mint bírósági hivatalnokot, a fentebb hivatkozott törvény eltiltja és minthogy a tiltott cselekményből folyó igény érvényesítéséhez bírói segély nem nyújtható : alapos alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság az idézett törvényekbe foglalt, valamint az utóbb említett jogszabály mellőzésével ítélte meg a kereseti követelést, alapos pedig ez a panasz azért is, mert a hivatkozott törvényes rendelkezés nemcsak a többszörösen ismétlődő ügynöki működést tiltja, de egyenesen kimondván azt, hogy bíró, bírósági hivatalnok ügynök nem lehet, általában elzárja a nevezetleket a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékenységtől s ekként elzárja attól is, hogy egyes esetben, bár alkalomszerűség is ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon és mert a közigazgatási alkalmazottakkal szemben ilyen tiltó törvényes rendelkezés nem állván fenn, az a körülmény, hogy közigazgatási tisztviselőnek ilyen jogcímű követelése bíróság előtt érvényesíthetőnek mondatott ki, a bíróra és bírósági hivatalnokra fennálló fentebb idézett tételes tiltó törvényi rendelkezés kötelező alkalmazásánál közömbös. — V. ö. Mjegi Dtár XI. 232„ XII. 165, 52. A megperelt birtokos az ingatlant nem elhagyni, hanem a tulajdonosnak kiadni köteles és ennek elmulasztása esetén kártérítéssel tartozik. (Kúria 1918. nov. 19. P. V. 4051/1918. sz.) A Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Alperesek elsősorban amiatt emelnek felülvizsgálati panaszt, hogy á fellebbezési bíróság a felek kérelmén túl terjeszkedett, midőn másodrendű alperest arra kötelezte, hogy elsőrendű alperest is birtokba bocsássa, holott ezt sem felperes, sem elsőrendű alperes nem kérte. Ez a panasz alaptalan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a felperes és elsőrendű alperes közös