Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

•Magánjogi Döntvénytár. 44 Ebből a kikötésből kitűnik, hogy a kérdésben forgó szerződésnek hatályban maradása s illetve megszűnése, a malomépílési engedély megadásától, mint felfüggesztő feltételtől tétetett függővé; aminthogy a szerződésnek idevonatkozó rendelkezéséi maga felperes is így értelmezte, amikor keresetében előadta, hogy az adásvételi szerződés reá nézve azzal a feltétellel jöttlétre, hogy az ingatlant csak abban az esetben tartozik átvenni, ha az ingatlanra részére malomépítési jog engedélyeztetik. A vitássá sem telt s idevonatkozó részében felperes által meg nem támadott s ekként a Pp. 534. §-ához képest a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a keszthelyi járás főszolgabírája, mint eisőfokú iparhatóság F) alatt hivatalos kiadmányban csatolt határozatával felperesnek a malomépítési engedélyt még nem adta meg, ennélfogva és mert a felfüggesztő feltételtől függő jogügylet hatálya csak a feltétel bekövetkeztével áll be, a felperes kereseti igénye csak az esetben volna megállapítható, ha vitatta és bizonyította volna, hogy az engedély megadása az alperesekre visszavezethető okból maradt volna el, ezt azonban a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperes nem is állította. A felperes azt is vitatja, hogy alperesnek nem volt joga a kötött ügylettől elállani, mert az említett feltétel egyedül az ő érdekében lett kikötve s az engedélyezési eljárás még nincs befejezve. Idevonatkozóan az, hogy az említett kikötés egyedül a felperes vagy egyúttal az alperes érdekéből jött létre, az ügy eldöntésénél nem bír jelentőséggel, mert ha az csak a felperes javára lett volna kikötve, ez a körülmény az alperes elállási jogát nem érintené. Ez esetben ugyanis a feltétel bekövetkeztéről a felperes tartozik gondoskodni, ebből pedig az következik, hogy miután ellenkező, illetve időhatár nem költetett ki s miután alperes hosszabb ideig bizonytalanságban lenni nem tartozik, felperes a malomengedélyezési eljárást a lehetőséghez képest azonnal folyamatba tenni és befejezni vagy legalább azt tartozott \olna kimutatni, hogy ebben nem tőle függő okokból van és volt megakadályozva, már pedig a fellebbezési bíróság ítéletét megállapított tényállás szerint felperes az engedélyezési eljárást csak évek múlva telle folyamatba s nem hozott fel bizonyítékot, sőt nem is állította, hogy a folyamatba lelt eljárás az 1916. aug. 24-tŐl az alperesnek 1917. okt. 14-én bekövetkezett elállásáig az ő hibáján kívül szünetelt. Ezeknél fogva és mert a Kúria úgy találja, hogy alperesek a felperestől függő felfüggesztő feltétel beállására tovább várni nem tartoztak, a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt,