Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

31 Magánjogi Döntvénytár. felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és felperest a házasság felbontása iránt támasztott keresetével elutasította. 31, Az állandó bírói joggyakorlat szerint a házassági együttélés időtartama alatt az egyik házastárs' külön vagyonának eladási árán vett ingatlan a házastársak közszerzeménye, mely azonban a külön , vagyon értékének pótlására fedezetül szolgál. (Kúria 1919. jan. 31. Rp. I. 6284/1918. sz.> * * = Mjogi Dtár VII. 20.; Dtár IV. f. VI. 18(5. 32. Ha az egyik fél a másik szerződő félnék az ügyletkötésre nézve fennforgó lényeges tévedése tudatában köti meg a szerződést, anélkül, hogy a tévedésben forgó ügy let felet a tévedés mibenlétéről felvilágosítaná: az a fél, ki az ügylet megkötésénél lényeges és menthető tévedésben volt, a jogügylet hatálytalanítását követelheti. (Kúria 1918 dec. 5. P. II. 4-140 1918. sz.) A Kúria: Felperest, valamint alperest felülvizsgálati kérelmiével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság tényállásként megállapította, hogy felperes 1916. évi február hó végén, midőn alperessel az A) alatt csatolt haszonbérleti szerződést megkötötte, leám ának és férjének súlyos megbetegedése miatt, továbbá mert a gazdálkodáshoz nem értett, pénzzel nem rendelkezett, ellenben őt nagy összegű tartozások terhelték, oly nyomasztó helyzetben volt, mely akaratelhatározását lényegesen korlátolhatta s ebben a helyzetben alperes rábeszélésére kötötte meg a szerződést, mely az .1916. évi haszonbér mennyiséire, tekintetében a helyi viszonyoknak megfelelt ugyan, mégis hátrányos volt a felperesre nézve