Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

nak. illetve ennek baleseti elhalálozása következtében a vaspálya­vállalatnak tartási kötelezettsége nem jöhet szóba mindaddig, amíg az atyának a tartásra \aló képtelensége, illetve a távollevő atya vagyona jövedelmének erre való elégtelensége megállapítást nem nyer és ebben az cselben is beszámítandó a kiskorú tar­tásába az anyáról a kiskorúra hárult vagyon jövedelme, mert ha e jövedelmek a kiskorul törvénynél fogva megillető tartási és neveltetési költséget fedezik, akkor a balesel folytán nem sérte­tett a kiskorúnak olyan igénye, amelyért a lentidézeit törvényi­hely szerint körülhatárolt kártérítés jár. Ezek szerint a kiskorú felperes tartási igényeinek elbí­rálhaiása céljából elsősorban meg kelleti volna állapítani azt, hogy mennyi ;i távollevő atya vagyonának jövedelméből az 1885: VI. t.-c. I I. S-a alapján a kiskorú felperes tartására és neveltetéséré fordítható összeg és amennyiben ez az összeg nem elegendő a kiskorú tartására és neveltetésére, akkor megállapí­tandó lelt volna az anya vagyonából és esetleg személyes tevé­kenységéből származó jövedelem, továbbá, hogy ebből törvény szerint mennyi fordítható a kiskorú tartására és nevelésére, s ezekből meg lett volna állapítható összeg szerint a baleset kö­vetkeztében a felperesnek netalán okozott anyagi kár. * * r = Ad J. (ryáraty. 11. §. 1 hok. — Ad II. eompensatio lucri et damni, I. az előző u>0- sz. osoM. / 22. A gyermekek vagyontalan és keresőképtelen szü­leiket vagyonuk és illetőleg jövedelmük arányában kötelesek eltartani; — de a kötelezettségtől men­tesül az a gyermek, aki a tartási költség viselésé­vel a saját illendő tartását veszélyeztetné. [(Kúria 1918. október 9. P. III. 3155/1918. sz.) A Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme következlében, a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: Felperesnek anyagi jogszabálysértésre alapított panaszát a Kúria helytállónak találta. A fellebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a szülőtartási kötelezettség ;i gyermeke­két nem vagyoni teljesítőképességük figyelembevételével, hanem a gyermekek számának megfelelő arányban egyenlően megosztva terheli és pedig akként, hogy a csekélyebb vagyoni teljesítőképes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom