Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 121 ket már 1856. január l-jétől kezdve az 1855. december 15-iki tkvi rendelet értelmében vezettek, mindaddig hatályban maradtak, míg az ezekből az 1874: XVII. törvény szerint szerkesztett új telekkönyvek a közforgalomnak át nem adattak. Az 1860-as évek végén eszközölt helyszínelésen alapuló pesti telekjegyzőkönyvek tehát, melyek közzététele iránt az 1440/1870. I. M. E. sz. rendelet külön szabályokat állított fel, soha hatályba nem léptek, amit egyébiránt az idézett törvény 9. §-ából kitűnő az a körülmény is bizonyít, hogy az új telekkönyvek szerkesztésénél a helyszínelési munkálatok csupán segédadatokul szolgáltak. Ennélfogva még abban az esetben is, ha alapos volna alpereseknek az a perbeli előadása, hogy az A) alatti térrajzon E. és F. betűkkel jelölt peres területek, mint a térrajzon feltüntetett alperesi beltelek alkotórészei már a helyszínelés alkalmával az elsőrendű alperes nevére nyitott telekjegyzőkönyvbe vétettek fel, a hatályba nem lépett ezzel a felvétellel a peres területek az elsőrendű alperes javára telekkönyvezetteknek tekinthetők nem volnának. Figyelembe véve mindezeket, a m. Kúria is megállapítja, hogy a peres területek tulajdonát és birtokát felperes sem akkor, midőn 615 négyszögölnyi beltelkét 1820. aug. 22-én elsőrendű alperesnek eladta, sem később az utóbbira át nem ruházta, hanem a peres területekre nézve úgy a tulajdont, mint a sajátul való birtoklást állandóan maga gyakorolta és hogy az 1827-iki építési engedéllyel az E. jelű területnek csak azt a kis részét engedte át elsőrendű alperesnek, a ma is a beltelken levő épület fennállásának a tartamára, még pedig az épületen létesített kiszökellésnek a céljára, melyen az épület zártan kiugró része és a falazott oszlopok állanak,* míg az E. jelű terület többi részének, valamint az F. jelű egész területnek az ideiglenes használatát csak később és rövidebb időre engedte át elsőrendű alperesnek bér fejében, amely bérlői használatot elsőrendű alperestől a felperes, még az 1870-es évek elején megvonván, azóta ezekre a területekre nézve a használatot is állandóan és kizáróan maga gyakorolja az állal, hogy azokat a nyilvános közlekedés céljára engedte és engedi át. Megállapítja továbbá a m. Kúria azt is, hogy a korábban egyáltalán nem telekkönyvezett peres területekre nézve a tulaj, donjog elsőrendű alperes javára csakis, az id. 1874: XVII. törvény alapján szerkesztett új telekkönyvben, nevezetesen a már * A Ferenc József-téren lévő régi Lloyd-palotáról van szó; felperes a főváros, elsőrendű alperes a JJoyd-társulat, másodrendű alperes ennek jogutóda, a Trieszti ált. biztosítótárs.