Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár80. Ha a tulajdonostársak a közös ingatlant egymás között természetben véglegesen felosztották: a tulajdonközösség megszüntetésének többé nincs helye. Az épület ily módon egyes helyiségei szerint is elkülöníthető részekre; ily esetben a közösben maradt épületrészekre nézne sem lehet külön kérni a közösség kényszerű megszüntetését. (Kúria 1920. márc. 10. P. V. 1879 1919. sz.) A m. Kúria: Felperest felülvizsgálali kérelmével elutasítja. Indokok: A jogszabálysértés nélkül megállapított s ekként a Pp. 534. §-ához képest a felülvizsgálali eljárásban is irányadó tényállás szerint a peres telek jogelődei ezelőtt mintegy 30—40 évvel a peres ház és belsőségre olyképen osztoztak meg, hogy a ház első, utcai része B. Lajosé és feleségéé, míg az udvap felőli része a Sz.-éké lett, s megosztották a szérűskertet, valamint a kertet is s az utóbbit halárkővel jelöllek meg; a konyha és udvar azonban továbbra is közösségben maradt. Mindenik osztozkodó fél a neki jutott részt maga javította s egyik tél sem szólalt fel a használat ezen módja ellen. Tényként mei?állapítolta a fellebbezési bíróság azt is, hogy az ingatlan megosztása nem csupán használatra történt, hanem végleges hatállyal egyéni tulajdoiiként. Meglévén ezek szerint állapítva, hogy az ingatlannak egyes s már rendeltetésüknél fogva is más-más célt szolgáló részei a jogelődök közül kinek a tulajdonába jutottak, a megoszlás határozottsága és felismerhetősége ellenében emeli felülvizsgálati panasz sem bír kellő alappal. A magyar Kúria már többször kimondotta, hogy abban az esetben, amikor valamely ingallan vagyon telekkönyvileg ugyan többeknek bizonyos meghatározott hányadrészek szerinti közös tulajdonaként van felvéve, tényleg azonban a tulajdonosok azt egymás köz/itt véglegesen megosztották, egy tulajdonos sem kövelelheti, hogy a köztük csupán telekkönyvileg fennálló tulajdonközösségei, akár a természetben már létesített osztálytól eltérő testi elkülönítéssel, akár pedig árverés útján való eladás és a vételár megosztásával szüntessék meg. Ezen jogi állásponttal szemben tehát a fellebbezési bíróság azért nem sértelt anyagi jogot akkor, amidőn felperest keresetével elutasította, mert miként