Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 95 kező, vagyonával és jövedelmével arányban nem álló költekezéseivel törzsvagyonának és ezzel jövedelme forrásainak állagát csökkenti és ezzel úgy a maga, valamint családjának megélhetését veszélyezteti és azokat annak a veszélynek is kiteszi, hogy a vagyoni tönkrejutás következtében a köz terhére essenek; hanem az is, aki gazdaságának tudatos elhanyagolásában nyilvánvaló, vagyoni romlással fenyegető oly magatartást tanúsít, amely alapos aggodalmat kelthet abban az irányban, hogy az illető (a tékozló) önmagát, vagy családját a vagyoni romlás veszélyének leszi ki. Tékozlónak tekintendő tehát nyilvánvalóan az, aki törzsvagyonát és jövedelme forrásait gazdasága kezelésének tudatos mulasztásaival lényeges csökkenés és így magát és családját a károsodás és tönkrejutás veszélyének teszi ki. (Kúria 1920. jan. 14. P. Ili 190/1919. sz.) = L. teljesebben Staud Mjog Tára I. 22. sz.; a hozzáírt magyarázat találóan nevezi a jelen eset tényállását «mulasztás által elkövetett tékozlásnako. — Tékozlás miatti gondnokság előfeltételeire nézve I. Mjogi Dtár XI. \. és XII. 59. sz. és az ott idézetteket. Gondnokság alá helyezés a jövőbeli vagyonértéknek megóvására : Mjogi Dtár XII. 89. sz. 74. A színműnek a szerző beleegyezése nélkül mozgófényképekre való felvétele és annak ilyen módon való előadása, a színmű olyan közzétételének és forgalomba helyezésének tekintendő, amely a szerzői jog bitorlását megállapítja. (Kúria 1920. ápr. 20. P. II. 495 1920. sz.) A magy. Kúria: Á felülvizsgálati kérelemnek részben helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy annak a filmek elkobzására vonatkozó rendelkezését mellőzi, egyebekben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felülvizsgálati köllségeket kölcsönösen megszünteti.