Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytúr. 79 Felperes anyagi jogszabálysértés miatt él felülvizsgálati kérelemmel, mert a fellebbezési bíróság által kimondott jogelv, amennyiben fennállónak vétetnék is, az ő esetére nem alkalmazható, mert a szerződésben fia által elvállalt kötelezettség az alperest mint feleségét terhelte, aki az ellátással kapcsolatos szükséges háztartási teendők elvégzésére van hivatva és azt teljesítette is férje életében és most is elismeri az irányú kötelezettségét : a fellebbezési bíróság tehát anyagi jogszabály megsértésével és illetve helytelen alkalmazásával utasította el felperest keresetével. Anyagi jogszabály, hogy az ajándékozó a megajándékozott durva hálátlansága okából az ajándékozási szerződés hatálytalanítását kérheti. Az ajándékozás ingyenes juttatás, amellyel valaki minden kötelezettség nélkül, pusztán bőkezűségből saját vagyonának csökkentésével a más vagyonát öregbíti, tehát a megajándékozottat minden anyagi érdek nélkül kedvezőbb vagyoni helyzetbe juttatja. Az ajándékozásnak ebből a természetéből következik, hogy az ajándékozó és a megajándékozott között egy erkölcsi alapon nyugvó jogviszony létesül, amely a megajándékozott személyére az ajándékozó irányában az erkölcsi elismerés kötelezettségét hárítja, amelynek durva megsértése az ajándékra való érdemetlenség címén, az ajándékozónak jogot ad az ajándék visszavonására. A fennforgó esetben az ajándékozó az apa, aki a szerződés nyilvánvaló célzatából kitünőleg fiának azért ajándékozta vagyonát, hogy fiával együtt lakván, ennek felesége az alperes, őt a szükséges ellátás és gondozásban részesítse, és az ezzel járó háztartási .teendőket az após érdekében is teljesítse; alperes, mint a megajándékozott férj házastársa ennek a kötelezettségnek nemcsak tudatával kellett, hogy birjon, de a megajándékozó és megajándékozotthoz való szoros családi kapcsolatnál fogva az ajándékozó személye iránt a férje részéről fennforgó köteles hála és ebből folyó illő viselkedés erkölcsi kötelessége őt is terheli, mely kötelesség a férj elhalálozásával sem szűnik meg, az ajándékozott vagyont élvező házastársra nézve. Állandó joggyakorlat ugyanis, hogy ajándékozás esetében a házastársak egyikének hálátlansága kihat a másik házastárs részére tett ajándékozásra is, amennyiben ily esetben a nem hálátlan házastárs részére tett ajándékozás is felbontható. Ebből folyólag az ajándékozási szerződésnek hatálytalanítására vonatkozó fenti jogszabály, mint a jó erkölcsök védelmére irányuló jogintézkedés — az adott esetben — a hálátlanságot illetően nem nyerhet oly merev alkalmazást, hogy csak a köz-