Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 7)1 le, az alperes a 18-ik pontban biztosított jogokat már az 1919. év augusztus havában igénybe vette, mert a fellebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint alperes a bérletet 1918. évi november hó elsejére felperesnek felmondta s a felperes e felmondást azzal a feltétellel: ha az alperes a célba vett tejgazdaságot a birtokon tényleg létesíti, elfogadta. Ez okból a haszonbérleli szerződés felperessel szemben 1919. évi november hó 1-én megszűnvén: ez az év utolsó bérleti "évnek tekintendő és a 18-ik pontban engedélyezett jogok már ezen év augusztus havában igénybe vehetők voltak. A felperes felülvizsgálati panaszában felemlített ama körülmény, hogy az alperes ama feltételnek, hogy a tejgazdaságot a birtokon berendezze, eleget nem levén, a felmondás érvénytelenné vált, e per eldöntésénél súllyal nem bír, mert e perben egyedül az képez döntő kérdést, hogy követett-e el az alperes birtokháborítást az által, hogy 1919. évi augusztus hóban a bérleményen némely földeket felszántott és egy istállót marhái számára elfoglalt? Már pedig kétségtelen, hogy e cselekmények — a fentebb előadottak szerint *— birtokháborítást nem képeznek. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt a haszonbéri szerződés értelmezésénél és helyesen utasította el a felperest sommás visszahelyezés iránti keresetével. * * — Az ítélet bizonyos ellenmondást tüntet fel, mert a bíróság a birtokper eldöntését egyenesen a haszonbérleti szerződésre (tehát jogkérdésre) alapítja, de aztán a jogkérdés további elbírálását a birtokperből mégis eliminálja. Voltakép azonban a birtokperbeli döntés mégsem a szerződésen, hanem az erőrebocsátott jogszabályon alapul. Eszerint a haszonbérbeadó a bérlet utolsó évében bizonyos mérvben jogos önhatalmat gyakorolhat a bérleményre és így nem lehel szó tilos önhatalommal okozott birtokháborításról. A haszonbérlő birtokvédelméről általában L Mjogi Dtár XII. 195. és az ott id. eseteket. éi! /. Kiköthető személyes szolgaimul, hogy a jogosult a szolgalommal terhelt ingallanrészleien szálas gabona termését, annak szalmáját és takarmányféléjét díjmentesen elhelyezheti. — //. A tulajdonostárs kárával a tulajdonközösség megszüntetését kérni nem lehet. (Kúria 1920. jan. 13. V. V. 638o 1918. sz.)