Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

44 Magánjogi Döntvénytár. nuló akarategységből következtetve ezeknek a rendelkezéseknek egymástól való függéséi és viszonosságát vagyis azt kell megállapítani, hogy mindkét házastárs a másiknak az övével azonos intézkedésére való tekintettel és csakis ettől feltételesen tette meg a maga rendelkezését. — //. Az állandóan követett és elvi jelentőségű határozatban is kifejezésre jutott törvénykezési gyakorlat szerint a közös végrendeletben a mindkét házastárs által megnevezett örökösök vagy hagyományosok javára tett kölcsönös és egymással összefüggő (correspectiv) rendelkezése k az egyik házastárs halála után a túlélő által vissza nem vonhatók, s meg nem változtathatók. (Kúria 1916. dec. 12. P. I. 6706/1916. sz.) = V. ö. a Mjogi Dtár X. 210. és főleg 169. sz. esetével és jegyzeteikkel. 37. A jó erkölcsökbe ütköző célzatú és ezen cél elérhetésére és leplezésére kifejtett ténykedésért járó díj iránti igény bírói oltalomban nem részesül. (Kúria 1916. okt. 10. P. VII. 3573/1916. sz.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyei ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és felpérest keresetének elutasításával arra kötelezi, hogy alpereseknek költségéi 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizesse. Indokok: A kir. Kúria úgy találta, hogy alpereseknek az anyagi jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelme alappal bír. Ugyanis, bár helyes a fellebbezési bíróság állal elfoglalt az a jogi álláspont, hogy a súlyos beteg és állandó ápolást igénylő apa mellett az ápolási leendőket elvállalt nőt a tényleg végzett ápolással kiérdemelt díjak követelésében az, hogy ő a háztartásban élő, nagykorú, nőtlen fiúval szerelmi viszonyt folytat, meg nem gátolhatja a címen, hogy igénye a jó erkölcsökbe ütközik.