Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Magánjogi Döntvénytár. 37 (Kúria 1916. nov. 8. Rp. VI. 3001,1916. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. indokok: Eltekintve attól, hogy a per adataiból kétséget kizáróan meg nem állapítható, hogy a gy—i állami gyermekmenhelyből a felperesnek dajkaságba kiadott csecsemő tényleg öröklőit vérbajban szenvedeti és hogy ezt a bajt a felperes fertőzés útján a csecsemőtől kapta volna meg, a felperes keresetének jogos alapja már azért sincsen: mert az bizonyítva nincsen, hogy a menhely főorvosa vétkes gondatlansággal járt volna el a csecsemő kiadása körül, másrészt az alperes által fenntartott állami gyermekmenhely nem lévén nyerészkedő vállalat, a gyermek kiadásából folyólag az alperest alkalmazottjának vétkességétől független tárgyi felelősség nem terhelheti. = A polg. tvkv. tvjav. bizntts. szövege (137. §.) a megbízottnak méltányos kárpótlást ítél meg azért a kárért, amelyet a megbízás teljesítése következtében hibáján kívül szenved. 28. Habár a szerződés a bérlő fizetési késedelmét a bérbeadó által hozzá intézendő ajánlott levélben foglalt intéstől teszi is függővé, a keresetindítás ezt az intést is pótolja. (Kúria 1916. okt. 18. P. IX. 5707 1916. sz.) A kir. Kúria: Az alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Az anyagi jogszabályok megsértését az alperesek abban látják, hogy a fellebbezési bíróság felperes keresetének olyan hatályt tulajdonított, mintha a felperes a szerződés 15. pontjában körülírt ((ajánlott levélbeli)) meginléssel élt volna, amely megintés alapján az alperesek bérfizetési késedelmét megállapította s ezzel szemben egyrészt azt vitatták, hogy a fellebbezési bíróságnak a kereseti előadások figyelembe vétele mellett azt kellett volna megállapítani, mikép az alperesek a kereset beadása idejében már csak egynegyed évi haszonbérrel voltak hátrálékban és hogy ezt kellő időben megfizették, illetve bírói kézhez tették s így fizetési késedelembe nem estek és hogy másrészt a fellebbezési bíróság ítéleti tényállásában konkludens tényekre hivatkozva, téves jogkövetkeztetés útján jutott arra az ered-