Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Magánjogi Döntvénytár. •27 •20. /. Az ingatlantulajdonosnak az az igénye, hogy a tulajdonjogával ellentétes telekkönyvi állás az 6 tulajdonjogának megfelelően kiigazíttassék, bármily hosszas idő múlt is el a hibás telekkönyvi állás létesítése óta, el nem évül. — //. A közigazgatási község, miként egyéb alapjainak, úgy iskolai és népnevelési alapjának a kezelésére, következésképen perbeli képviseletére is hivatva van. (Kúria 1916. aug. 30. Rp. V. 3832/1915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét az alábbi okokból hagyta helyben: Hogy a K. községi népnevelési alap javára keresetre vett telekkönyvi kiigazítási igényt az igénylő községi alap érdekében K. község és ennek nevében a községi bíró érvényesítheti-e, nem a kereshetőségnek, hanem a nevezett községi alapperbeli képviseletének a kérdése lévén, azt e helyütt is hivatalból kellett vizsgálat alá venni. Tekintve pedig, hogy a közigazgatási község, miként egyéb alapjainak, úgy iskolai és népnevelési alapjának a kezelésére, következésképen perbeli képviseletére is hivatva van; a k—i népnevelési alapnak K. községe, illetőleg az ennek részéről a a per vitelére közgyűlésileg felhatalmazott községi bíró által való> képviselete a fennálló szabályoknak megfelel és a képviselet szempontjából a per érdemi elbírálása ellen annál kevésbbé forog fenn akadály, mert az az alperesi kifogás, hogy a kereset tárgyát tevő ingatlanság, már annak r. kath. hitfelekezeti jellegénél fogva sem illetheti meg a felperesi községi alapot, a per további érdemére tartozik. Minthogy pedig a másodbíróság helyes kifejtése szerint elsőrendű alperes a per során nem mutatta ki, hogy az úrbéri rendezéskor kihasított peres ingatlanságot, a kihasílás után saját tulajdonaként birtokolja és még kevésbbé azt, hogy az ingatlant elbirtokolta vagy tulajdonul egyébként megszerezte volna; és minthogy abban az esetben, ha az említett ingatlanság az úrbéri rendezéskor a felperesi községi alap részére hasíttatott ki és ez. az ingallanságnak tulajdonát elbirtoklás útján vagy egyébként el nem vesztette, a felperesi községi alapnak arra irányuló igénye,, hogy a tulajdonjogával ellentétes telekkönyvi állás az ő tulaj-