Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

se Magánjogi Döntvénytár. bérlő vagy helyette megbízásából más mégis folytatja, a bérfizetés annak esedékessége idején, a moratóriumi rendeletek alapján sem tagadható meg. A moratóriumi rendeleteknek a fennforgó kérdéshez hasonló esetekben csak az lehet a céljuk, hogy a hadbavonult adósnak érdekét oltalmazzák, ha a jelzett körülmények következtében üzleti tevékenységük megszűnik, a továbbfolytatott üzletnek korlátoltabban maradó íorgalTnábóI előálló kárnak, illetve az üzleti nagyobb nyereség elmaradásának hátrányát azonban annyiban sem célozták a hitelezőre hárítani, hogy ez a bérfizetésre várakozni legyen kénytelen. A kir. Kúria tehát a fellebbezési bíróság jogi döntését helyesnek fogadta el és helyesli azt a jogi álláspontot is, amelyből ez kiindulva nem tett az eset megbírálásánál különbséget az alperes által régebben is bérelt kisebb és csak az újabban bérelt nagyobb helyiség között és az alperest ezek tekintetében egyforma jogi elbánásban részesítette. Helyes ez az álláspont azért, mert abból a tényállásból kiindulva, hogy az • alperes üzletét továbbfolytatja, teljesen közömbös, hogy az e célra bérelt helyiségeket miképen és mily mérvben használja. Alaptalannak találta a kir. Kúria a felülvizsgálati panaszt abban a részében is, mely az ellen a rendelkezés ellen irányul, amellyel a marasztalás összegéből nem vonatott le az alperes által, a kisebbik üzleti helyiségnek 1915. évi május hó 1. napján esedékessé vált bérösszege címén letétbe helyezett 750 K. A hitelező ugyanis rendszerint nem köteles részteljesítést elfogadni, s a fellebbezési bíróság helyesen állapítván meg, hogy a felperes az egész kereseti tőkét követelheti, helyesen vonta le azt a további jogi következtetést is, hogy az alperes a fizetést a jelen esetben nem pótló letétbehelyezés által a fizetés kötelezettsége alól e részben sem mentesülhetett. Az alperes üzleti céljait mindkét helyiség szolgálván, helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, melyből kiindulva mérlegelési körén kívül hagyta, hogy a két üzleti helyiségre vonatkozó bérleti szerződés egységes-e vagy osztható? 43. Magánjogi gyakorlatunk szerint az elten, aki valakinek haláláért uagyonjogilag felelős, az elveszett eltartásból származtatott kárt illető kárigényt rendszerint csak azok és annyiban emelhetnek, akik és amennyiben az illető elhalálozása következtében őket