Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

18 Magánjogi Döntvénytár. 47 kr.) regálekártalanítási tőkének az 1911. évi január hó 1-től folyó 5%-os kamatát köteles a felperesek (somogycsurgói volt úrbéresek) hozzájárulásával meghatározandó felperesi gazdasági célokra fordítani és pedig az 1913. évi december hónap 31-ig lejárt összes kamatot egyszerre 15 nap alatt, az azután esedékes kamatot pedig minden év december hónap 31-én. Amennyiben pedig a peres felek a lejáratok napjáig a felperesi célokra nézve meg nem állapodnának, alperes az illető kamatot a lejárat napján végrehajtás terhe alatt a felperesek javára bírói letétbe köteles helyezni. Felperesek a letétbe helyezeit kamatot a letétből akkor vehetik fel, amikor a letéti bíróság előtt kimutatják, hogy mint kormányhatóságilag jóváhagyott szabályzattal jogi személynek elismert szervezetük van. Indokok: A beszerzett iratok szerint a per tárgyául szolgáló 17,830 frt 47 kr vagyon (35,660 K 94 () a Csurgó (Somogycsurgó) községben úrbéri jogon gyakorolt italmérési jog kártalanítása fejében állapíttatott meg. Az 1832/6. VI. tc. 2. §-a a korcsmáltatási jogot a jobbágyok hasznaként a jobbágyközségek, vagyis az úrbéresek egyeteme javára állapította meg. A kir Kúria 51. számú döntvényében az úrbéri jogon gyakorolt italmérési jogért az 1888 : XXXVI. tc. alapján megállapított kártalanítási összegre nézve is kimondotta, hogy a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti és e döntvény indokolása szerint a kártalanítási összeg, mint oly vagyon, amelynek forrása az úrbéri italmérésből származó jövedelem, a községi szervezet átalakulásával nem vesztette el eredeti jellegét, hanem ezentúl is árra a célra fordítandó a politikai község által, amelyre rendeltetelt, t. i. a volt úrbéresek céljaira. Ennélfogva a tulajdonjog szempontjából nincs döntő jelentősége annak, hogy az úrbéri jogon gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási öszszegről a kötményezett kötvények nem a jogosított felperesek, hanem az alperes nevére állíttattak ki. Somogymegye somogycsurgói járása főszolgabírójának 7357. 1914. számú hivatalos bizonyítványa szerint a somogycsurgói volt úrbéresek jelenleg sincsenek kormányhatóságilag jóváhagyott szabályzattal önálló birtokossági testületként szervezve; szervezetlenségük telte tehát szükségessé azt, hogy az úrbéri közösségből folyó ügyeiket az alperes politikai község lássa el, amelybe a volt jobbágyközség beolvadt. A volt úrbéresek úrbéri közösségéből lolyó ügy volt az egyetemüket megillető italmérési jog gyakorlása, majd az italmérési jognak kártalanítás céljából való bejelentése és általában az italmérési jog gyakorlásából keletkezett jövedelemnek kezelése. Amiből önként következik, hogy alperes a felperesek vagyonának