Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

4 Magánjogi Döntvénytár. és azért is támadja a szerződést, mert az a jó erkölcsökbe ütközik. Egyik kifogása sem helytálló. A törvény kijátszását a felperes abban látja, hogy a szerződés célja meghiúsítani azt, hogy M. Miksa vagyona gyermekére, a felperesre szálljon ; az esetben pedig, ha nem venné nőül a felperesnek anyját: hogy a bírói egyezség szerint őt illető tartási díjakra fedezetet ne találjon. Ámde a felperes tartásdíjaira, a bírói egyezségen alapuló igénye megszűnt a M. Miksa és a felperes anyja között kötött házasság pillanatában, mert ez a kötés a felperest törvényesítette és ennek folytán M. Miksa atya halála után többé nem tartás, hanem törvényes örökrész illette meg a felperest. Ezen örökrész szempontjából nem sérti a szerződés a törvényt, mert az utólagos házasság törvényesít ugyan, de csak a házasságkötés időpontjától fogva, nem pedig a gyermek születésére visszaható joghatállyal. Sem a törvény kijátszása, sem a jó erkölcsökbe ütköző címen nem támadható meg a szülő részéről történt vagyonátruházás pusztán azért, mert a vagyon a lemenő ágon való örökös elől elvonatik; csak a kötelesrésznek van bírói jogsegélyre igénye. A szülőnek ügylete tehát, amelyet kötelesrészre jogosult örökös keletkezése előtt kötött, nem támadható meg a mondott címeken az esetben sem, ha utóbb törvényes leszármazója támad. (47,567/1913. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja (7622/P. 1914. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, a M. Miksa és alperes közt 1897. évi május hó 15-én létrejött életjáradéki szerződést, valamint erre vonatkozólag a bécsi cs. kir. járásbíróságnak .... számú végzésével jóváhagyott egyezséget annyiban, amennyiben leiperesnek M. Miksa után kötelesrészét sérti, hatálytalannak nyilvánítja, a felperes kötelesrészjogosultságát megállapítja s a perköltségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett utasítja az elsőbíróságot, hogy az alább az indokolásban kifejtett elvi álláspont figyelembevételével hozzon a felperes kötelesrésze menn)isége kérdésében, továbbá az eddig felmerült költség kérdésében új határozatot. Indokok: A kir. Kúria helyesnek fogadja el az alsóbíróságok azon jogi álláspontját, hogy M. Miksa, a felperes atyja és dr. M. Kálmán, az alperes közt 1897. május 15-én létrejött életjáradéki szerződés a felperes által keresetileg érvényesített jogalapokon egészében semmisnek és érvénytelennek nem tekinthető, mert egyrészt M. Miksának a felperes által vitatott elmebetegsége a per egész anyagának mérlegelése alapján teljes biztossággal meg nem állapítható, másrészt beteges állapotából elmegyengeségére annál kevésbbé vonható okszerű következtetés,