Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tarlalommulató. XXXV Lap 102. A bírói gyakorlat értelmében a kir. kincstári illetékek kezelésével és behajtásával megbízott pénzügyi tisztviselőknek az a mulasztása, hogy valamely (adás-vételi) szerződés után kiszabott kincstári illeté­ket, melyért a vonatkozó szerződési megállapodás alapján (az illeték­szabályok 95. §. 4. pontja értelmében) elsősorban az illeték-fizetést magára vállaló volt felelős, áz utóbbitól az 1881 : XXXIV. t.-c. 39. §-ában meghatározott időn belül be nem hajtották, minélfogva ez az illeték az elsősorban illetékkötelezett fél vagyonából behajthatat­lanná válván, később a másodsorban kötelezett féltől hajtatott be : nem szolgálhat kártérítési alapul a kincstár ellen azon fél javára, akitől az illeték tényleg beszedetett 158 Alaptalan gazdagodás. 112. Aki ágyassági viszony létesítése iránt kötött megállapodás megerő­sítéséül adott váltót, azt bírói úton vissza nem követelheti 179 212. II. Oly esetben, midőn a szerződés megtámadása alapján mindkét szer­ződő fél van kötelezve az előbbi állapot visszaállítására, a bíróság jogvesztés terhe mellett kötelezte a felperest az előreszolgáltatásra . 341 228. A H. T. 89. §-a alapján a házastárs az ajándékot nem követelheti vissza attól a különben jóhiszemű harmadiktól, akire a megajándé­kozott házastárs a dolgot ingyen átruházta. A bíróság kimondta, hogy az ajándékozó- ennek folytán csak értékmegtérítést követel­het a megajándékozott házastárstól, s erre a követelésre nézve az egy évi elévülést a korábbi elutasító ítélet jogerőre emelkedésétől számította 366 Öröklési jog. Lemondás az öröklésről. 129. Joggyakorlatunk értelmében az öröklésről való lemondást tárgyazó jogügylet különös alakszerűségekhez kötve nincsen 206 Törvényes öröklés. Öröklési kapcsolat. 148. I. Az örökbefogadás nem szünteti meg sem a vérségi kapcsolatot, sem az ezen alapuló öröklési jogot 244 Törvénytelen gyermek öröklése. 134. A törvénytelen gyermeket anyja és ennek összes felmenői után a kötelesrészre is jogosultnak kell tekinteni s ehhez való joga épen úgy, mint a törvényes leszármazóké, sem élők közötti ingyenes jogügylettel, sem halálesetre szóló rendelkezéssel nem csorbítható 209 201. Az osztrák polgári törvénykönyv 754. és 756. §-ának egybevetésé­ből kitünőleg a törvénytelen gyermek csak anyjával áll közvetlen örökösödési kapcsolatban, ennélfogva a törvénytelen gyermek csak anyja után és viszont a törvénytelen gyermek után csak anyja jogosult örökösödni, ellenben a törvénytelen gyermek és elhalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom