Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommutató. xxm Lap vagyoni romlását idézhették volna elő, az erőhatalomra felelősségének megszüntetése szempontjából sikerrel hivatkozhatik 20 11. I. A bíróság a férj mint haszonbérlőtárs hadbavonulását nem fogadta el a haszonbér fizetése alól mentesítő körülménynek, mert a felek az ingatlant alhaszonbérbeadással is hasznosíthatták volna... 21 14. III. A gyógyszertárnak haszonbérletét a haszonbérlő okleveles gyógyszerész csak személyes közreműködésével érvényesítheti; s amennyiben ez a személyes közreműködés reá nézve hadba vonulása következtében lehetetlenné válik : a haszonbérleti szerződést megszüntetheti 26 21.1. A háború nem bír általános és feltétlen jogmegszüntető hatállyal, hanem a kötelezettségek teljesítésére korlátozó avagy megszüntető hatályt csak annyiban gyakorol, amennyiben az adott esetben a szerződő felek személyi vagy vagyoni tekintetben a háború következtében oly helyzetbe kerültek, amely a magánjog szabályai szerint a jogok ós kötelezettségek korlátozására avagy megszüntetésére amúgy is alkalmas jogalapul szolgál. — II. A szerződéseknek mindig azt az értelmet kell tulajdonítani, amit nekik az élet felfogása a fennforgó körülmények józan méltatása mellett tulajdonít. — III. A haszonbérlő is csak arra kötelezhető, hogy a haszonbérleti viszony természetéből folyó határokon belül feszítse meg erejét a bérbeadó kielégíthetése végett, az eme határon túlmenő kötelezése ellenkeznék az élet felfogásával. — IV. A haszonbérlő felelős ugyan a haszonbérleti szerződésből származó kötelezettségeiért, ha a haszonbérlet tárgyát az ő személyében fekvő okból nem használhatja, mindamellett eme kötelezettsége alul szabadul, ha a személyében fekvő okon kívül olyan tárgyi körülmények is fennforognak, amelyek a haszonbérleménynek hasznosítását oly rendkívüli mértékben megnehezítik, hogy a haszonbérlői szerződés fenntartása mellett az abból folyó kötelezettségek teljesítése a haszonbérlőre a rendes gazdasági életben előforduló terheknél aránytalanul súlyosabb terheket róna és e körülmények a szerződés megkötésénél a legnagyobb fokú még elvárható gondosság mellett sem voltak előre láthatók. (Erdélyi eset.) , 38 22. I. A háború következtében megnehezedett pénzügyi viszonyok magukban véve nem szolgálnak alapul a haszonbérlőnek a haszonbérfizetés alól mentesítésére 42 41.1. Nincsen olyan magánjogi szabály, mely szerint a bérlő pusztán abból az okból bérleengedést igényelhetne, mert a háború következtében átalakult gazdasági és üzlet viszonyok a bérleménynek rendszerint remélhető eredményes hasznosítását kedvezőtlenül befolyásolják. — II. Igaz ugyan, hogy a bérlő megfelelő bérleengedést követelhet, ha a bérlemény használatában személyén kívül fekvő okból gátolva van, avagy a bérleményt szerződésszerűen nem használhatja, de ez a joga csak abban az esetben nyílik meg, ha ez a használhatatlanság az ügylet összes körülményeinek méltatása mellett az élet felfogása szerint lényeges 73 42. Ha a haszonbérlő a szerződés szerint a haszonbérelt üzletet csak személyesen folytathatja és hadbavonulása folytán a haszonbérletből eredő jogait bizonytalan ideig nem gyakorolhatja : a szerződést azonnali hatállyal felbonthatja 75 139. III. A háború következtében a felszerelési tárgyak értékében előállott rendkívüli emelkedés a haszonbérlő javára nem szolgálhat akként, hogy ő a mostani magas értéknek megfelelő kevesebb mennyiségű állatot lenne köteles visszaadni. A haszonbérlő az át nem adott