Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 129 83. A szolgálatadó az alkalmazottjának a megbízása körében való gondatlan eljárása következméngeit viselni tartozik és így az alkalmazott hibájából okozott balesetért a vasút az 181 k: XVIII. t.-c. alapján nem felelős. (Kúria 1915. szept. hó 28. Rp. VI. 2154/1915. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével egészben elutasítja. indokok: A csatolt bűnügyi iratok szerint az aranyosmaróti kir. törvényszék mint fellebbviteli büntető bíróság a felperes kocsisát Sz. Andrást jogerősen bűnősnek mondta ki a Kbtkv. 111. §-ába ütköző testi épség elleni kihágásban, amit a kereseti baleset alkalmával gondatlan hajtással követett el. A felperes alkalmazottjának a balesetet előidéző gondatlansága abban állott, hogy a vasúti átjáró közelében elmulasztotta azt, hogy körülnézzen és a pálya szabad voltáról meggyőződést szerezzen, amire pedig a legelemibb gondosság követelményekép kötelezve volt és amit ha teljesít, a balesetet elhárította volna. Minthogy a felperes az alkalmazottjának a megbízása körében való gondatlan eljárása következményeit viselni tartozik, a baleset bekövelkezte körül a fentiek szerint a felperes rovására irandó hiba az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a alapján az alperest mentesíti a vasút üzemében felperest ért testi sértésből származó anyagi kár, nemkülönben a veszélyes üzemekre alkalmazandó tárgyi felelősség elve szerint a dologi kár megtérítése alól is (1874: XVIII. t.-c. 11. §.). = Grosschmid állal úgynevezett «praepositio» esete (Fejezetek I. k. 69. ;. 12. j. a.); V. ö. Dtár új f. VI. 26. A bűncselekményből eredő kártérítésben egyetemlegesen elmarasztaltak egymás között csakis vétkességük arányában kötelesek a kárt viselni; a tetteseknek egymás közötti viszonyában figyelembe kell venni azt is, hogy mily mértékben hatott közre az egyik és a másik az eredmény előidézésénél és Magánjogi Döntvénytár. X. 9 84.