Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

106 Magánjogi Döntvénytár. nem lekinthető; mert ilyent az emberi cselekvés körén kívül eső és emberi erő által meg nem akadályozható természeti (fizikai) külső erő által eló'idézelt helyzet képez. Ez alapon tehát a kereset nem utasítható el. De mert az iskolaköteles korban lévő és városi életénél fogva rendszerint korábban is íejló'dő szellemi képességű serdületlen korú felperesről alaposan feltehető, hogy annyi belátása már volt, hogy felismerhette annak veszélyét, ami egy sűrűn közlekedő vaspályatesten való játszás és azon át való szaladgálással jár és így az ekként való viselkedésével a baleset előidézhetése körüli saját hibájának a voltát is: következésképen a baleset is az ő hibájára vezethető vissza, ez esetben azonban az 1874 : XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében az okozott kárért az alperes vaspályavállalat nem felelős. * * = Hároméves gyermek nekiszalad a villamos kocsinak: elháríthatatlan esemény: Dlár IV. f. IV. \í. — Nem lehet szó két és fél éves sérült önhibájáról: Dtár IV. f. V. 3. — Epileptikus rohamban szenvedett baleset, ha a sértett tiltott úton jutott a pályatestre : Mjogi Dtár IV. 32. — Vétőképtelen személy <(önhibájáról» 1. általában: Szladits, Jogt. Közi. 1907. 1. és H. sz. és az ott idézett irodalmat. 65. /. Az 1886 : XXII. t.-c. nem foglal magában oly rendelkezést, amelynél fogva a községi közeg ellen irányuló kártérítési igénynek bíróság előtti érvényesítése attól volna függővé téve, hogy az illető községi alkalmazott előzően fegyelmi felelősségre vonassék s kártérítési felelőssége fegyelmi úton előzetesen megállapíttassék. — //. Az 1886 : XXII. t.-c. 88. §-ának a fokozatos felelősség megállapítására vonatkozó rendelkezése nemcsak magánjogi, hanem közjogi jellegű is lévén, annak alkalmazásától még a felek beleegyezése mellett sem engedhető meg eltérés. (Kúria 1915. szept. 30. Rp. VIII. 2834/1915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletére is kiterjedően akként változtatja meg, hogy másodrendű alperest feltétlenül, elsőrendű alperest (E. sz. kir. r.-t. város közönségét) pedig csak a követelésnek másodrendű alperesen való