Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

56 Magánjogi Döntvénytár. ható átjárás szolgalmi joga is megállapíttassék s az alperesek az átjárás akadályainak eltávolítására köteleztessenek, elutasítja. Indokok : Az alpereseknek a perben tett megengedő nyilatkozata alapján a gyalog gyakorolható átjárás szolgalmi jogára vonatkozó kereseti kérelemnek helyt kellett adni. Ellenben az átjárás akadályainak eltávolítása tárgyában előterjesztett kérelmet el kellett utasítani, mert a bírói szemle adatai szerint az alperesek által beásott két cölöp oly távolságban van egymástól, a szilvaiától és a fonott kerítéstől, hogy a gyalogszerrel való átjárást nem akadályozza. Azt a kereseti kérelmet, hogy a kocsin való átjárás szolgalmi joga is megállapíttassék, elutasítandónak találta. Eme kérelem alapjául felperesek azt érvényesítik, hogy ők és jogelődeik az alperesi ingatlanokon keresztül már több mint 40 éve szakadatlanul kocsin átjárnak. A kir. törvényszék azonban ezt a körülményt a per adataiból megállapíthatónak nem találta, mert a tanúk vallomásai szerint stb., stb. Felperesek keresetüket arra is alapítják, hogy ingatlanukra szekérrel máshonnan, mint a belsőségeken át, nem juthatnak. Igaz, hogy a bírói szemle adatai szerint a felperesi ingatlanra kocsin csakis az utca felől, az alperesi házak udvarán és a facölöpökkel elzárt alperesi területen át juthatni; viszont a bírói szemle adatai bizonyítják, hogy az A) és BJ jelű gyalogösvényen a 85. hrsz. felperesi ingatlanra gyalogszerrel az utca és a dülőút felől is eljuthatni. A szükségszerűséget a tanúk vallomása is megcáfolja, mert szerintük a felperesi ingatlant éveken át akként művelték, hogy csak gyalogszerrel jártak rá, miből nyilvánvaló, hogy a felperesi ingatlan akkor is megművelhető, ha arra szekérrel nem is lehet járni. Ezeknélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1915. febr. 3. P. 362/2/915.) A győri kir. ítélőtábla : Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a helyszíni szemle jegyzőkönyvi adatai szerint a gyalogközlekedésre a cölöpök leverése dacára elég hely marad fenn és pedig 1 m és 52 cm; továbbá, mert ha a szükségesség fennforogna is, az egymaga telki szolgalmi jog szerzésének alapjául nem szolgálhat, hanem csak az 1894: XII. t.-c. V. fejezetében meghatározott eljárást vonhatja maga után. (1915. márc 31. P. I. 704/4 915.) A m. kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. * * = L 180i : XII. t.-c. 36. §. 3. bek. Szükségben" úrtól: ptk. tvjav. bizotts. szöv. 402-407. §.