Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Magánjogi Döntvénytár 43 Az előadottaknál fogva alaptalan az alpereseknek a vis major fennforgására fekteteti felülvizsgálati panasza. Alapos azonban alpereseknek a haszonbérleengedés megtagadása miatt emelt felülvizsgálati panasza. A fellebbezési bíróság ítéletének a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállásában, u. i. megállapítást nyert, hogy felperes az alperesek állal elhagyóit haszonbérleti földeket, nehogy azok parlagon és megmíveletlenül maradjanak, a NB. 1. alatti jegyzőkönyv szerint Bácsszenttamás község elöljáróságának közbenjöttével megtartott nyilvános árverésen az 1914-iki gazdasági évre haszonbérbe adta M. Jánosnak és hogy ettől az összes kiadások levonása után, az első félévre esö haszonbér fejében befolyt 4457 lí a községi elöljáróság által a NB. 2. alatti végzés szerint bírói letétbe helyeztetett. A m. kir. minisztérium által a haszonbérlőtől mívelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában kibocsátolt 1019/1915. M. E. sz. a. rendelet i. §-a szerint, ha olyan mezőgazdasági ingatlan haszonbérlője, amelyet gazdasági rendeltetése vagy a szokásos gazdasági vetésforgó szerint a folyó gazdasági évben termelésre kell használni, katonai vagy ezzel egy tekintet alá eső szolgálat teljesítése végett távol van, vagy a bérleményt egyéb okból elhagyta anélkül, hogy a termények előállításához, vagy betakarításához szükséges gazdasági munkáknak idejében való elvégzéséről akár maga, akár megbizottja útján vagy más módon gondoskodott volna, vagy arról bármely okból idejében nem gondoskodnék, avagy gazdasági helyzeténél fogva olyan viszonyok közé jutott, amelyek miatt a gazdasági munkák idejében való elvégzéséről előreláthatóan nem fog gondoskodhatni: a haszonbérbeadónak joga van arra, hogy az ekként kellő megmívelés vagy hasznosítás nélkül maradó ingatlant, - a haszonbérleti viszonynak egyébként érintetlenül hagyásával, — birtokába visszavegye; továbbá a haszonbérbeadó által birtokba vett ingatlannak a folyó gazdasági évben beszedendő hasznai felől a haszonbérbeadó rendelkezhetik, a haszonbérlő csak az ingatlanra eső haszonbérnek elengedését és a termények előállítása végeit eselleg az általa az ingatlanra fordított költségeinek megtérítését követelheti, de mindezt csak oly összeg erejéig, amely a haszonbérbeadónak az ingatlanból nyert tiszta jövedelmét meg nem haladja. Minthogy tehát eme rendelet szerint is a haszonbérlőnek az ingatlanra eső haszonbér aránylagos elengedéséhez joga van; minthogy az elengedés igényelhető mértékének a jelen esetben a kényszerhaszonbérbeadás útján elért haszonbér összege felel meg: a felperes állal követelt első félévi haszonbér összegébe a
