Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)
Magánjogi Döntvénytár. 423 így az 1884: XVII. tc. 92. §-a a kereskedősegéd lelmondási idejét hat hétben, a lontosabb lendőkkel megbízott iparosvagy kereskedősegédekéi, három hónapban határozza meg. Az 1900: XXVII. tc. IS. $-a szerint pedig az oklevéllel nem bíró gazdatisztet is félévi, az okleveles gazdatisztet már egyévi felmondási idő illeti meg. Eme törvényes rendelkezések kétségtelenül arra mulatnak, hogy a törvényhozó egyrészt arra voll tekintettel, hogy a szolgálatból jogos ok nélkül elbocsátott alkalmazottnak újabb alkalmaztatása keresésére magasabb képzettségűéi bíró alkalmazottak részére, akik fontosabb teendőkkel járó állást vannak hivatva betölteni s akiknek alkalmaztatása ekként céljánál és természeténél fogva egy tartósabb jellegű szolgálati jogviszony létesítését célozza, hosszabb időre biztosíttassák az a javadalmazás, amely jogos ok nélkül történt elbocsátásuk esetére őket megilleti. Mindezen szempontok szem előtt tartása mellett a kir. tábla úgy találta, hogy a felperes mint okleveles ügyvéd, bár működési köre nem irodavezetői, hanem csupán ügyvédjelölti leen dőkre szorítkozott, külön megállapodás hiányában legalább három havi felmondási időre tarthat igényt. V. ö. Magánjogi Dtár I. köt. 8(5. szám. (Ügyvéd és ügyfél közti viszony.) 117. A megajándékozott, aki ismerte az ajándékozónak a hitelezők kijátszására irányuló szándékát, nem igényelheti az ajándékozást megtámadó hitelező részéről annak előzetes kimutatását, hogy az ajándékozó ellen a követelés behajtása végett a végrehajtás sikertelenül megkiséreltetett. (Kúria 1915. január 20. 3213/1914. P. sz. VI. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A büntetőbíróság jogérvényesen megállapította azt, hogy P. Pál Péter vagyonát azért ruházta át az első- és másodrendű alperesekre, hogy ezáltal a felperes elől a kielégítési alapot elvonja és hogy ezt az első- és másodrendű alperesek is tudták. A büntetőbíróságnak ez az ítélete a polgári bíróságra is irányadó lévén, az alpereseknek a büntetőbíróság ítéletében