Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 117 110. Gyámság alatt álló kiskorúak javára szóló pénzbeli marasztalásnál a marasztaltat nem a gyám kezéhez, hanem a gyámpénztárba való teljesítésre kell kötelezni. (Kúria 1914. november 5. 1421/914. P. sz. IX. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének marasztaló — nem fellebbezett — részét azzal egészíti ki, hogy alperesek a kisk. felpereseknek megítélt tőkét és kamatokat nem a gyám kezéhez, hanem a d-i kir. adóhivatalba, mint gyámpénztárba kötelesek fizetni. Indokok: Az 1877: XX. t.-c. 102. §-a értelmében a kiskorúak készpénze a gyámhatóságnak levén átadandó: a kiskorúaknak hivatalból szem előtt tartandó érdekében a másodbíróság ítéletét azemlített törvényszakasznak megfelelő intézkedéssel ki kellelt egészíteni. = Továbbmenő korlátozást tartalmaz Ptk. tvjav. 270. §. 111. A kiskorúak életfentartási szükségleteik céljából visszterhes, ügyletet érvényesen köthetnek ugyan, azonban egy amerikai út céljára felvett kölcsön életfenntartásra szükséges kiadásnak nem tekinthető; oly jogszabály pedig nincs, mely szerint a kiskorú által kötött és a törvény szerint érvénytelen terhes ügylet folytán minden esetben az előbbi állapot visszaállításának helye volna, mert ez esetben a törvény azt a célt, hogy a kiskorút a könnyelmű adósság csinálástól megóvja^ el nem érné. (Marosvásárhelyi tábla 1914. okt. 27. G. 264/2. sz.) * * = V. ö. Mjogi Dtár II. k. 486. II. sz.; VIII. k. 434. sz. Dlár IV. f. I. k. 42. sz., II. k. 90. sz.