Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. Most az engedményes felperes alperesek ellen a 1913. évi április hó 1-ső napján esedékessé váll 0760 K haszonbérrészlet megfizetéseért lépett fel keresetlel és alperesek beszámítási kifogását részben elfogadva, kereseti követelését 5658 K 75 f-re leszállította és a fellebbezési bíróság alpereseket e tőkének és kamatainak megfizetésében el is marasztalta. Alpereseknek az ez ellen felhozott panaszai alaptalanok. Jogszabály szerint az engedményes az engedményező jogaiba lép és az engedmény folytán új kötelmi viszony csupán az engedményező és az engedményes között létesülvén, az engedményezés az adós kötelezettségén nem változtat; az adós az engedményezés után érvényesen csak az engedményes javára teljesíthet fizetést és vele szemben kizárólag oly kifogásokkal élhet, melyek az engedményező irányában az értesítésig létrejött, vagy az engedményessel kötött jogviszonyon alapulnak. Továbbá az előadottak szerint a felperes és W.-ék között az utóbbiak haszonbérkövetelésének átruházása tárgyában kétoldalú jogügylet létesült és az ez úton keletkezett jogviszony a szerződő felek egyikének elállásával nem, hanem azoknak közös megegyezésével vagy bírói határozattal szüntethető meg; a fellebbezési bíróságnak ítéleti tényállása szerint pedig az esetek egyike sem forogván fenn, jelen perben közömbös és így alperesek sikerrel nem védekezhetnek a kereset ellenében azzal, hogy W.-ék a 37. alatti levél szerint alpereseket nem a felperes, hanem másnak kezéhez fizetésére utasították ; mert ha alperesek ehhez képest jártak is el, a fennebbi jogi álláspont értelmében az engedményről vett értesítés után történt ez a fizetés érvényes teljesítésnek nem tekinthető. Másrészről a B) alatti okirat szerint W.-ék alpereseket az engedményezés íolytán a haszonbérnek felperes kezéhez fizetésére minden megszorítás nélkül utasították, nem áll tehát alpereseknek jogi érdekében és így jelen perben közömbös annak kutatása, hogy felperes és W.-ék a D) •/. alatti engedményi okirat rendén minő féltételek mellett szerződtek és hogy felperesnek az a követelése, melynek fedezetére a haszonbérösszeg engedményeztetett, egészben vagy részben letörlesztetetl-e vagy sem. Ebből kifolyólag a jelen perrel jogilag mi összefüggésben sem állván az a ténykörülmény, hogy a felperes által W.-éknek kölcsönadott és gróf Z. R. javára óvadékúl letett 47,500 K névértékű koronajáradék kötvénybeli követelésnek W.-ék tartozásáért történt lefoglalása folytán felperes azt igénykeresettel a bírói zár alól feloldani kérte; és ha e kérelemnek hely adatik, ezzel felperesnek W.-ék elleni követelési joga megszűnik. Alperesek a kereset ellenében azzal is védekeztek, hogy a 8*