Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. Indokok: Felperes a 11) alatti nem vitás tartalmú szerződéssel haszonbérbe adta műmalmát a hozzátartozó mintegy 4 hold földdel együtt alperesnek 1912. évi január hó 20-ik napjától kezdődő 3 évre, évi 3300 K bérért, melyet alperes negyedévente előlegesen volt köteles megfizetni. A malom 1912. évi szeptember hó 3-tól kezdve csak 25 %-ig volt üzemképes és üzemképtelenségének oka az, hogy a malomárak alsórésze iszappal és homokkal be van tömve; az árvizet levezető csatorna gátszerkezete teljesen használhatatlan és mindez részben az 1912. évi szeptember 3. és 8-ika közötti nagy árvízre és arra vezethető vissza, hogy alperes az árvíz alkalmával a gát lappancsait felhuzatta ugyan, de a zsilipeket, habár erre felhíva lett és azt minden veszély nélkül megtehette volna, nem engedte le, és a motort felperesnek előzően tett szóbeli, majd pedig 1912. évi október hó 17-én kelt írásbeli felhívásra sem volt hajlandó üzemképessé tenni és ezzel a malomnak üzemképességét fenntartani és biztosítani; de másrészről tényként megállapíttatott az is, hogy a motornak berozsdásodoltságát az idézte elő, hogy felperes azt hiányos tetőzettel ellátott házban helyezte el és a motor a berozsdásodás folytán használhatatlanná vált és hogy habár felperes.a malom megindítását, tehát a vízerő elvesztése folytán a motor mozgásba hozatalát magára vállalta, ezt felhívásra sem teljesítette. Jogszabály, de a haszonbérleli szerződés 15-ik pontja szerint is az ellenállhatlan természeti erő káros következményei a dolog tulajdonosát érik ugyan ; igen de az előadott ítéleti tényállás szerint a malomnak használhatatlanságát nemcsak az elemi csapás, hanem úgy felperesnek mint alperesnek nagymérvű gondatlansága és mulasztása is okozta és e tekintetben az arány meg nem állapítható es ily esetben a jogviszonyban álló felek a kárt egyenlő arányban viselik. E jogszabálynak megtelel a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, hogy a malom teljes üzemképességének helyreállását a peres felek közös kötelezettségévé telte és hogy felperest a malom használhatatlanságának idejétől kezdve a haszonbér fizetése iránti kéréseiével, alperest pedig a napi 25 K elmaradt haszon iránt támasztolt viszonkeresetével elutasította. Ebből kifolyólag alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a malomberendezési tárgyak rendbehozására, a motor kitisztítására és mindezeknek saját költségén leendő eszközlésére egyedül alperes volt volna kötelezendő. * * = V. ö. Dtár IV. f. IV. k. 230. sz.