Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 101} 100. A vasúti vállalat állatok clgázolásáért csak vétkesség esetében felelős. (Kúria 1915. febr. 10. R. P. VI. 524. sz. 1915. P.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Nem az 1874 : XVIII. t.-c. 1. §-ában körülirt károsodás esete forogván fenn, felperesek terhét képezte annak a bizonyítása, hogy csikóik elgázolása folytán keletkezett kárukat alperes vállalat alkalmazottainak a gondatlansága idézte elő. Az elsőbíróság ítéletében megnevezett tanuk vallomásai és a per adatai alapján azonban csupán az állapítható meg, hogy amikor a csikók legelőször a vonatról megpillanthatok és a vonat megállítható volt, azok még csak a pályatest közelében futkostak szanaszét; a pályatestre pedig akkor futottak fel, amikor a vonat már ötven méternyi közelségbe ért, vagyis oly távolságban volt, hogy azt már kellő időben megállítani nem lehetett. Mmthogy pedig amiatt, hogy felperes csikói a pályatest közelében szanaszét futkostak, a személyzet a vonatot megállítani nem is tartozott, mert közönséges gondosság mellett ebből a csikóknak a pályatestre való futamodása még előre látható nem volt : az alperes vállalatot terhelő gondatlanság meg nem állapítható. * * = V. ö. Dtár IV. f. II. k. 64 sz. 101. Ha a haszonbérleti szerződés megszüntetésének jogkövetkezménye az írásbeli szerződésben csak általánosságban van kimondva, annak hatálya csak akkor következik be, ha a szerződési feltétel megszegése a szerződés lényegét érintené és az azáltal elérni kívánt célt veszélyeztetné. (Kúria 1914. szeptember 3. G. 142/1914. sz.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felperes a fellebbezési bíróságnak ítéletét anyagi