Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 71 ennek háztartásába viszi nejét, és egész tevékenységét atyja gazdaságában érvényesíti, akkor a különélésre kényszerült vétlen nő eltartásáért az apa is egyetemlegesen íelelős. A fellebbezési bíróság ítéleti tényállásként azt is megállapította, hogy felperesnő vagyontalan, ezzel szemben az alperesi előadás, hogy a Íelperesnő nagyanyjának 70,000 K értékű ingatlana van, a íelperesnő vagyontalanságára vonatkozó lényállásra — valóság esetén sem bír befolyással: mert tartásra a férj van kötelezve és a vagyontalan nő az esetleg vagyonos rokonok tartásának igénybe vételére nem kötelezhető. = Ad I. 1. az 56. §. esetét; epilepszia eltitkolása mint megtámadási ok Dlár IV. folyam II. 234. sz. — Ad II. Mjogi Dtár VIII. 8., !). sz. 59. A házassági viszony fennállása házastársat nem akadályozza abban, hogy a saját külön vagyonából a másik házastársnak ajándékul adott ingatlanokat a magánjog elvei szerint, adott esetben vastag hálátlanság okából visszakövetelhesse. (Kúria 1914. nov. 19. 1186/1914. P. sz. VII. p. t.) 60. v Oly megállapodás, mely szerint a valamelyik házasfél arra kötelezi magát, hogy a másik házasfél által megindítandó házassági per befejezése ellen bizonyos jogvesztés terhe alatt akadályokat gördíteni nem fog, az erkölcsi fogalmakba ütközvén, joghatályosnak el nem ismerhető. (Kúria 1914. okt. 29. 1914. G. 157. sz. II. p. t.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: A felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróságnak ítéletét feloldja és ugyanazt a bíróságot a tényállás szabályszerű megállapítására és a per költségeire is kiterjedő új ítélet hozatalára utasítja.