Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

34 Magánjogi Döntvénytár. váltan élő alperes, felperes ellen házasságuk felbontása iránt pert indított, mely még folyamatban van. A házasélet ilyetén állapotá­ban felperes keresetével, az alperes állal szerzett, s jelenleg gyakorolt is ezen haszonélvezetre, a házastársi vagyonközös­ségnek arra is kiterjedő bírói megállapításával a vagyonközösség jogának telekkönyvi biztosítását kívánja elérni. A házassági vagyonjognak arról a rendszeréről, mely szer­ződéses kikötés alapján a házasfelek közt teljes és általános vagyonközösséget állapít meg, hazai jogunk részletes és külön szabályozást nem tartalmaz ugyan. De tekintve, hogy törvényi házassági vagyonjogunk szerint is közszerzemény lesz mindaz, amit a házastársak külön kikötés mellett közszerzeménnyé nyil­vánítanak, s ekként összes vagyonukat is szerződésileg köz­szerzeményi vagyonná minősíthetik, amely esetben lénye­gében nem áll elő más, mint általános vagyonközösség, csakhogy a közszerzeményre vonatkozó szabályok alkalmazásával; s te­kintve, hogy a teljes és általános vagyonközösség mint szélesebb körű, magában foglalja a közszerzeményt, úgy hogy ami a köz­szerzeményre áll, az még inkább megállhat az olyan vagyonra, amely a teljes és általános vagyonközösség keretében keletkezik, feltéve, hogy egyébként a szerződési teljes és általános vagyon­közösség jogi természete azt megengedi: az általános vagyonkö­zösségre a jogviszony hasonlóságánál fogva a közszerzeményre vonatkozó szabályok megtelelő alkalmazást is nyerhetnek. A közszerzeményre fennálló szabályok értelmében a kö/szer­zemény a házasság tartama alatt nemcsak fel nem osztható és ki nem adható, de sőt a Kúria 41. sz. döntvénye értelmében nem is biztosítható. Ez a közszerzeményi jog természetéből folyik, mely szerint az csak a házasság megszűnésével áll elő és érvé­nyesíthető, annak tárgyát is csupán az a vagvonszaporulat képezi a maga összességében, mely a házasság előtti s alatti külön vagyonok leszámításával a házasfelek szerzésének eredményeként jelentkezik a házasság megszűntekor. A közszerzeményi jog tehát egységesen ölelvén fel a házasság alatti gazdálkodás összes ered­ményét, csak erre, az egész házasság alatti szerzés összes eredmé­nyére, nem pedig az abból kiszakított egyes vagyontárgyakra vonatkozhatik és irányulhat. Épen ennek folytán annak megálla­pítása céljából, hogy egyáltalán létezik-e közszerzemény, csak a mindkét házasfél vagyonának egész tömege vehető a maga pasz­szíváival együtt, az összvagyon mérlegének felállítása melletti vizsgálat alá, mert az imént mondottak értelmébe i csupán a vagyonközösségnek ily vizsgálata és mérlegelése mellett határoz­ható meg, hogy van-e valamelyik házastársnak közszerzeményi igénye, támaszthatnak-e ezen a címen ő vagy jogutódai köve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom