Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Tarlalommutaló. 139. Az a vasúti alkalmazott, aki a vasúti szolgálat közben szenvedett sérülései vagy ezekből származott betegsége miatt nyugdíjaztatott, s aki ennélfogva a vasúti szolgálatra teljesen alkalmatlannak tekintendő: 60-ik életévének betöltéséig a baleset előtti egész keresményével felérő kártérítésre tarthat igényt s ebbe csak az illető vasút által kiutalt nyugdíj- és kártalanítási járulék, valamint az az összeg számítható be, amit az illető nyugdíjas a baleseti sérülés után netán még megmaradt általános munkaképességével még megkereshet ... 178 158. Ha az egyik vonatról a másikra átszálló utas a vágányokon áthaladva elesik és karját töri: balesete nem tekinthető olyannak, amelyet a vasúti üzem veszélyességével kapcsolatban szenvedett.... ~~ 201 195. A vasút a baleset folytán elhunyt gyermek szülőjének kártérítésül csak azt a tartást köteles nyújtani, amellyel neki az elhunyt gyermek törvénynél fogva tartozott, nem pedig azt, amit ezenfelül szülőjének önként adott ... . „ „ _ 245 196. A vasúti nyugbérpénztár tagja az 1907 : XIX. tc. 10. §-a értelmében az e törvény szerint való balesetbiztosítás hatálya alól ki van véve, reá nézve tehát nem az 1907: XIX. tc, hanem az 1874: XVIII. tc. rendelkezései bírnak érvénnyel _ _ 246 Veszélyes tizein. 86. A gazdasági üzem körében a gépek mellett alkalmazott egyéneket ért balesetek miatt a géptulajdonost az üzem veszélyességén alapuló objektív felelősség nem "terheli, hanem a gazdasági üzemben a géptulajdonos csak annyiban tartozik a biztosítási kötelezettségen túlmenőleg magánjogi kártérítési felelősséggel, amennyiben mulasztás vagy gondatlanság állapítható meg terhére _ ... 110 87. Aki gőzcséplőgépet tart üzemben, a gőzgép által okozott tűzesetből harmadik személyre hárult kárért feltétlenül, tehát akkor is felelős, ha a tűz keletkezése vagy a gép kezelőjének megválasztása körül őt gondatlanság nem is terheli ... — .... 111 194.1. A villamos árammal hajtott vasalógép mellett végzett munka közben a gép hengere a munkás kezét könnyen elkaphatja és megégetheti, az ilyen gép mellett teljesített munka tehát, bármily könnyen elsajátítható is, az illető munkásra nézve különös veszéllyel jár. — II. Olyan kiskorú munkásoknak, akiknek munkaképessége az őket ért baleset történtekor még teljesen kifejlődve nem volt, a balesetkor élvezett javadalmazásuk az egész életükre járó kártérítés kiszámításánál rendszerint nem vehető irányadóul _ 243 231.1. Elemi erővel hajtott mozgó gépek a munkásnak testi épségét állandóan veszélyeztetvén, az ezek által okozott károkért a munkaadók saját hibájukon kívül is felelősek. — II. Bírói gyakorlaton alapuló jogszabály szerint tartás iránt indított perekben a felperes perindítás körüli igazolatlan késedelmének az a jogkövetkezménye, hogy felperes a kereset beadása előtti időre tartást nem követelhet. Ez a szabály járadék fizetésére irányuló baleseti kártalanítási perekre is áll. — III. A baleseti kártalanítás alapjául nem a kiskorú, még nem teljes munkaképességű sérültnek a balesetkor volt tényleges keresménye az irányadó, hanem az a keresményi többlet is figyelembe veendő, amelyet a baleset bekövetkezte nélkül utóbb elérhetett volna „_ ... .... „ .... 288 Munkaadó felelőssége. 197. A gazda, aki gazdasági külső cselédje után az 1900: XVI. tc. által szervezett gazdasági munkás- és cselédpénztárnál e törvény 8. §-ában