Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

144 Magánjogi Döntvénytár. teiben foglalt azt a megállapítást, hogy néhai G. István és fiai közt az átruházott ingatlanokra vonatkozólag tényleg ajándékozási szerződés jött létre, és bár magáévá teszi azt a jogi álláspontot is, hogy az ajándékozó az ajándékozási ügylet hatálytalanítását vastag hálátlanság okából a megajándékozott örökösei ellen is érvényesítheti, mert az örökösökre, kik az örökhagyó személyiséget folytatják, az ajándéktárgyat képező vagyon a megajándékozott ellen érvényesíthető teherrel száll át: nem állapítható meg a kereset jogszerűsége a felperes által vitatott durva bánásmód alapján sem. Az elsőbíróság által hivatkozott tanúk közül ugyanis S. J.-né csak azt bizonyítja, hogy egy alkalommal «büdös)) «vén» kifejezést hallott G. Sándortól, miket az apja ellen használt, az apa G. István pedig azt hangoztatta «enyém a ház, enyém a föld», az elsőbíróság ítéletében hivatkozott többi tanúk pedig, kik közölt maga felperes és felesége is szerepelnek, a rokoni viszonynál és érdekeltségüknél íogva bizonyítékul annál kevésbbé fogadhatók el, mert szavahihetőségüket meggyengíti s terhelő vallomásukat megerőtleníti az a perbeli tényállás, hogy G. István és lelesége Sándor fiukkal és annak családjával úgyszólván Sándor fiuk haláláig együtt voltak, tartást tőlük nyertek, őket el nem hagyták, hanem G. Istvánt és feleségét elsőrendű alperes hagyta el, midőn a tartási kötelezettséget apró gyermeke mellett térje súlyos betegsége és 5—6 nap múlva bekövetkezett elhalálozása miatt teljesíteni nem volt képes. A kir. Kúria ezek szerint G. Sándor terhére a vastag hálátlanságot megállapíthatónak nem találván: mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával leiperest keresetével elutasította. = Az elvet csak korlátolt mértékben ismeri cl a ptk. Ivjav 1215. §. második bekezdése. 114. Ha a bérelt lakás olyan állapotban van, hogy annak használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a bérletet bármikor felbonthatja. (Kúria 1914. március 31. 374/1913. G. sz.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, ennek következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akkép, hogy a keresethez A) alatt