Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

136 Magánjogi Döntvénytár. kedve sem voll oda menni, a 4000 korona összeget csak a kölcsönös áthelyezéshez hozzájárulása, illetőleg annak a maga részéről is kérelmezése fejében kötötte ki néhai Y.-tól. Nem szenvedhet kétséget, hogy bírák kölcsönös áthelyezésénél az elsősorban figyelembe veendő közszolgálati érdek, tehát közérdek megóvása mellett, a kölcsönös áthelyezést kérőknek csupán jogos, tárgyi alapon nyugvó magánérdeke (így egészségi szempont, családi körülmények stb.) szolgálhat irányadóul, hogy továbbá ezeket a szempontokat maguknak az áthelyezést kérő bíráknak sem szabad szem elől téveszteni és hogy a bírói állással, annak tekintélyével és a bírákkal szemben a közfelfogás részéről támasztott erkölcsi követelményekkel nem fér össze és egyenesen a jó erkölcsökbe ütközőnek tartandó az olyan eljárás, midőn a kölcsönös áthelyezést kérő bírák, illetőleg azok egyike vagy másika a kölcsönös áthelyezést csak azért kéri, hogy ennek fejében kölcsönös áthelyezést kérő társától jogosulatlan vagyoni hasznot szerezzen s ekként a bírói állásával összefüggő azt a jogosultságát, amely szerint más helyre, illetőleg más bírósághoz való áthelyezését kérelmezheti, alku tárgyává teszi, mintegy árúba bocsátja és jogosulatlan vagyoni haszon szerzésére használja lel. Már pedig a felperesnek szóbanforgó eljárása és magatartása a fent előadott tényállás alapján ilyennek minősítendő. A felperes ugyanis, akinek semmiféle jogos indoka és érdeke, sőt kedve sem vok ahhoz, hogy P—re kerüljön, mielőtt néhai Y. pályázati kérvényét beadta, utóbbinak azt mondta, hogy a csere fejében 2000 korona díjjal megelégszik és ezzel Y.-t mintegy lel is biztatta arra, hogy a pályázati kérvényt adja be, utóbb pedig, midőn Y.-nak kinevezése már megtörtént és a kölcsönös áthelyezés kérelmezése tényleg sorra került, az ehhez való hozzájárulása fejében Y.-tól már 6000 koronát kért s a végén 4000 koronában alkudott meg, amely eljárása és magatartása a fentebb kifejtettekből folyóan nyílván a jó erkölcsökbe ütközik. Minthogy ezek szerint az a jogügylet, amelyből a felperes kereseti követelését származtatja, a jó erkölcsökbe ütközik és ebből folyóan a kereseti követelés bírói úton nem érvényesíthető: az elsőbíróság ítéletét meg kellett változtatni és a felperest keresetével el kellett utasítani. A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kölcsönös áthelyezési kérelemnek nyerészkedési célokra fölhasználása oly üzérkedés jellegével bír, mely a közhivatali állásoknál kizárólag figyelembe jöhető közérdekű és jogos magánérdekű szempontok károsítására és háttérbe szorítására alkalmas s mint ilyen a közhivatali s különösen a bírói állás tekintélyével össze nem fér: ezért az ily követelés behajtásához